Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  KUTYATARTÓKNAK

betegségek

főmenű

  MACSKATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A kutya csípőízületi diszpláziája

 

Tartalom:

Bevezető

A kutyák csípőízületi diszpláziáját (a továbbiakban: CsD) sok téveszme övezi a betegség számos, olykor a szakemberek számára is nehezen érthető vonatkozása miatt. Pedig mára nem csak azt tisztázták, hogy örökletes megbetegedésről van szó, de pontosan tudjuk azt is, hogy mely hibás gének a felelősek érte. Ennek ellenére sokan töretlenül hisznek az elmúlt negyven év kutatásai során felmerült, majd elvetett elméletekben, amelyek a diszplázia hormonális vagy anyagforgalmi hátterét hirdették tévesen.

A diszplázia lényege, hogy az ízületben örökletes alapon alaki össze nem illés (inkongruencia) lép fel, ami következményesen súlyos gyulladásos-elfajulásos elváltozások és sántaság kialakulásához vezethet.

vissza a tartalomhoz

Előfordulás

A csípőízületi diszplázia a kutyák leggyakoribb örökletes betegsége. A kutyák mintegy 40%-a érintett. Minden fajtán előfordul, de legtöbbször a közepes és a nagytestű kutyákon mutatkozik meg klinikai tünetekben.

vissza a tartalomhoz

Kórokok

A CsD örökletes és fejlődési rendellenesség, aminek kialakulásában több hajlamosító tényező is szerepet játszik.

A betegség "örökletes" volta azt jelenti, hogy kizárólag olyan kutyák betegedhetnek meg, amelyek örökölték a betegség génjeit. Több hibás génpár megléte szükséges a kialakulásához és meglehetősen bonyolult az öröklésmenete, ezért nem minden érintett szülőktől származó kutya betegszik meg. Előfordulhat, hogy a betegség génjeit hordozó, de klinikailag (és esetleg röntgenológiailag) tünetmentes kutyák utódai is megbetegednek, ahogy az is megtörténhet, hogy a diszpláziás egyedek utódai tünetmentesek lesznek.

A "fejlődési" megjelölés azt jelenti, hogy a betegség nem veleszületett, hanem a kutya fejlődése során fokozatosan alakul ki. Az újszülöttekben csak genetikai vizsgáló módszerrel állapítható meg a hibás gének jelenléte, de semmilyen más tünet nem mutatható ki.

A hibás génpárok jelenléte nem okoz minden esetben klinikai/röntgenológiai tünetekben megnyilvánuló betegséget. Annak kialakulásában ugyanis különböző hajlamosító tényezők is szerepet játszanak, amelyek a hibás gének hiányában nem okoznak diszpláziát, de azok megléte esetén hozzájárulnak az elváltozások kialakulásához. Ez a genetikában valójában egy gyakori helyzet, amit leginkább a genotípus és a fenotípus közötti különbséggel érzékeltethetünk. (A linkekre kattintva a Wikipedia megfelelő oldalai nyílnak meg.)

A CsD örökletessége 0,25-0,4 között van, vagyis a kialakulását 25-40 %-ban határozza meg maga a genotípus, a többi a környezeti hajlamosító tényezők függvénye.

A legfontosabb hajlamosító tényezők:

Kórfejlődés

A CsD lényege a csípőízületi inkongruencia, vagyis az ízület alaki össze nem illése, ami a genetikailag terhelt egyedekben a születés utáni hónapokban jelentkezik. Ma már általánosan elfogadott, hogy az inkongruencia legfontosabb eleme a csípőízület lazasága, de más elváltozásokban is megnyilvánulhat. Minél lazább az ízület és minél több hajlamosító tényező áll fenn, annál valószínűbb, hogy a mozgás közben pontatlanul érintkező ízületi felületeken fokozott terhelés lép fel. Ennek következtében másodlagos gyulladásos-elfajulásos elváltozások alakulnak ki, amelyeket oszteoartritisznek, oszteoartózisnak vagy degeneratív ízületi betegségnek is nevezzük. Az inkongruencia nehezen, a gyulldásos-elfajulásos elváltozások viszont könnyen kimutathatóak röntgenvizsgálattal.

vissza a tartalomhoz

Tünetek

A klinikai tünetek alapján a betegségnek több formáját is elkülönítjük:

  • A heveny formával ritkán találkozunk. Ez viszonylag korán, 5-12 hónapos kor között jelentkezik és feltűnő klinikai tünetekkel, súlyos mozgászavarral jár.

  • Az idült forma gyakrabban, de később alakul ki és változatos tünetekkel jár. Sántaság lép fel az egyik, vagy mindkét hátulsó végtagon. Fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, kisebb munkabírás, szokatlan járás és testtartás (csapott far) mutatkozik. Az állat fájdalmat jelez és habozik/ellenkezik a felkelés, a lépcsőmászás, vagy a hátulsó végtagok passzív mozgatása során. Kevesebbet ugrik fel, többet pihen. A futás nyúlvágta szerűvé válik. Végül a comb és a medence izomzata elvékonyodik, kiemelkednek a combcsontok nagyforgatói, nő az azok közötti távolság. Néha kattanás is hallható járás közben.

  • A diszplázia klinikailag tünetmentes, mozgászavarral nem járó formája azért jelentkezik, mert a megbetegedett kutyák eltérő módon reagálnak a csípőízületben kialakult elváltozásokra. Míg az érzékeny egyedek az enyhe elváltozásokat is súlyos sántasággal jelzik, addig a kevésbé érzékenyek még az ízületet súlyosan roncsoló folyamat esetén sem mutatnak klinikai tüneteket.

vissza a tartalomhoz

Diagnózis

A CsD megállapítása nem lehetséges röntgenvizsgálat nélkül. A vizsgálatot erős nyugtatásban vagy altatásban kell végezni. A betegség gyakorisága miatt 2 éves korban kivétel nélkül minden tenyésztés céljából tartott kutyát ajánlott megvizsgáltatni.

vissza a tartalomhoz

Gyógykezelés

A CsD konzervatív kezeléssel vagy sebészeti úton kezelhető. Azt, hogy az adott esetben melyikre van szükség, a kutya mérete, kora, hasznosítása, a csípőízület lazasága és a gyulladásos-elfajulásos elváltozások esetleges megléte alapján lehet eldönteni.

A konzervatív kezelés alapvető elemei:

  1. a testmozgás szabályozása abból áll, hogy igyekezni kell a kutyát a teherviselő képessége alapján mozgatni. Az úszás és a fizikoterápia különösen ajánlott.

  2. a testtömeg korlátozása két okból is szükséges: egyrészt érdemes csökkenteni a kutya testtömegét az ízületekre nehezedő megterhelés csökkentése érdekében, másrészt a kevesebb testmozgással járó súlygyarapodás megelőzése érdekében is diétáztatni kell a kutyát.

  3. gyógyszeres kezelés gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító kezelésből áll, javítja a kutya közérzetét és lassítja az állapot romlását.

A sebészeti beavatkozások többfélék is lehetnek:

  1. a medence háromszoros forgatásának célja hogy javítsa a combcsontfej és a csípőízületi vápa kongruitását, ezáltal lelassítsa a másodlagos elváltozások kialakulásának ütemét. Fiatal (6-12 hónapos) állatokon elváltozásoktól mentes vagy enyhe elváltozást mutató ízület esetén ajánlott.

  2. a combcsontfej reszekciója során eltávolítjuk a combcsont fejét és nyakát, hogy lehetőséget teremtsünk álízület kialakulására. Kistestű (20 kg testtömeg alatti) kutyákon a legeredményesebb, különösen, ha nem áll még fenn izomsorvadás a műtét időpontjában.

  3. a csípőprotézis beültetése a nagytestű kutyákon is javasolható, de költségessége akadályozza elterjedését

vissza a tartalomhoz

Kórjóslat

Az ízületi elváltozások súlyosbodnak idővel, de a legtöbb állat megfelelő életminősége fenntartható a leírt konzervatív vagy sebészeti eljárásokkal.

vissza a tartalomhoz

Megelőzés

A CsD megelőzésének a legbiztosabb módszere az érintett állatok kiselejtezése a tenyésztésből.

vissza a tartalomhoz

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
MANCSOK Állatorvosi Rendelő

© MANCSOK