Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  KUTYATARTÓKNAK

egészségvédelem

főmenű

  MACSKATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  ÁLLATTENYÉSZTÉS

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A kutya ivartalanítása

 

Az állatvédelem alapja az ivartalanítás, ami mind a kutya, mind a tulajdonos, mind pedig a környezet szempontjából számos előnnyel jár. Ezért mi is nagyon komolyan vesszük ezt és Magyarországon újszerű sebészeti technikáink ellenére is árkedvezménnyel is támogatjuk az elterjedését. Ha kérdése van az ivartalanítással kapcsolatban, telefonon is érdeklődhet: (06-1) 787-2637 vagy (06-30) 504-7012.

Tartalom:

 

A kutya szaporodása

 

A szukák évente többször, ciklikusan ivarzanak, vagyis tüzelnek. Ilyenkor készek a párzásra. Egy-egy tüzelés mintegy 3 hétig tart és általában 6-8 havonta ismétlődik. A kanok az ivarérést követően folyamatosan aktívak maradnak.

Az ivarzás kutyában viszonylag jelentős vérzéssel és a péraajkak duzzanatával jár, valamint viselkedésbeli változások is jelzik. Ilyenkor a szuka élénkebb, nyugtalanabb, igyekszik megszökni. A kanok messziről kiszimatolják őket és mindent elkövetnek, hogy hozzájuk férjenek. Az ivarérés után mind a szukák, mind pedig a kanok körében gyakoribbá válik a más kutyákkal, különösen az azonos neműekkel szembeni agresszió, valamint a szökések és az engedetlenség is, ami miatt sok kutya szenved gázolásos balesetet.

A sikeres fedezés gyakran nem kívánt kutyaalmot eredményez. A kölykök, bármely csodálatosak is, senkinek sem kellenek. Ha sikerül is az elsőket az ismerőseinkre rátukmálni, a következő alommal ez már biztosan nem megy. Ráadásul az így "elpasszolt" kölykök sorsa fölöttébb bizonytalan.

vissza a tartalomhoz

 

A szukák ivartalanítása

 

A szukák ivartalanítása során műtétileg eltávolítjuk a petefészkeket és a méhet. Az ilyen kutya többé nem ivarzik és nem tenyészthető, ezért ezt a beavatkozást minden nem kimondottan tenyésztés céljából tartott szuka kutya esetében javasolt elvégeztetni. Tagadhatatlan, hogy az ivartalanítás számos egyéb következménnyel is jár. Ma már több nagyszámú állategyed vizsgálatán alapuló bizonyítékunk van arra, hogy ez az egyik legfontosabb élettartam hosszabbító tényező, ami az ivartalanított szukák esetén átlagosan legalább 2 évvel hosszabb életet eredményez. Márpedig 2 év a kutyák életében rendkívül hosszú idő! Mivel a kutyák körében az elsőszámú elhullási ok a túlszaporodás, valamint bebizonyosodott, hogy ivartalanítás tekinthető a védőoltások mellett a legfontosabb betegségmegelőző hatású állatorvosi beavatkozásnak, minden nem tenyésztési célból tartott szuka kutya mielőbbi ivartalanítása javasolható. Ezek a legfontosabb szemponttok, amelyeket érdemes figyelembe venni. Természetesen sok más tényező sorolható még fel az ivartalanítás ellen vagy mellett, de ezek jelentősége eltörpül a felsoroltak mellett.

Magának a műtétnek csekély a kockázata és számos előnnyel jár:

  • megelőzhető vele a nem kívánt szaporulat,

  • elmarad az ivarzás, ami kellemetlen tünetekkel és bonyodalmakkal jár,

  • az ivartalanított állattok általában sokkal tovább élnek,

  • az ivartalanított állatokkal általában sokkal könnyebb együtt élni,

  • megszűnik vagy jelentősen csökken az ivarszervi betegségek valószínűsége

  • jelentősen csökken a sérülések és balesetek veszélye,

  • jelentősen csökken a fertőző betegségek veszélye.

Tagadhatatlan, hogy egyes betegségek gyakoribbá válnak az ivartalanítás hatására. Ezek közül a leggyakrabban néhány daganatos megbetegedést és az autóimmun betegségeket emelik ki. Ezek háttere azonban nem egyértelmű és legalább részben a hosszabb élet áll, vagyis részben relatív növekedésről van szó. De az egyszerűen nem igaz, hogy minden daganat gyakoribbá válik, ez csupán néhányról mondható el. Az intakt szukák daganatos megbetegedései közül ugyanis messze a leggyakoribb az adenóma és az adenokarcinóma. Ezek adják az intakt szukákban az összes daganatos betegség csaknem a felét, míg a korán (ivarérés előtt) ivartalanított szukákban nagyjából 0,5%-ra csökken ez előfordulásuk! A többi, sokkal ritkább, örökletes eredettű daganat közül a legtöbb előfordulása nem változik, néhányé (pl. limfóma, hemangióma) pedig valóban nő, ami csak részben tudható be a hosszabb élettartamnak, részben valóbban az ivartalanítás következménye. Azonban ezek ritka daganatok. Mindez rávilágít arra, hogy nincsen tisztában a tényekkel az, aki arról beszél, hogy általában nőnek a daganatos megbetegedések az ivartalanítástól, hiszen a tények azt mutatják, hogy összességében csökkennek, és csupán néhány ritkább, főleg örökletes eredetű daganat előfordulása nő.

Bizonyított tény, hogy a nem ivartalanított nőstényekhez képest a különbben gyakori tejmirigy-daganatok valószínűsége

  • 0,5%-ra csökken, ha az első tüzelés előtt ivartalanítják a szukát,

  • 8,0%-ra csökken, ha a műtét az első két tüzelés között történt és

  • 26,0%-ra csökken, ha a második és a harmadik tüzelés között végzik el a beavatkozást.

A későbbi ivartalanításnak nincsen megelőző hatása.

A másik gyakori félreértés a csípőízületi és a könyökízületi diszplázia előfordulásával kapcsolatos. Sokan teljes meggyőződéssel hirdetik, hogy ezek is gyakoribbá válnak az ivartalanított állattokban. Nos, ez nem igaz! A félreértés a Kaliforniai Egyetem két nemrégiben közzétett tanulmánya okozza, ami kisszámú egyed vizsgálatával azt mutatja, hogy a golden és labrador retrieverekben, valamint a német juhászkutyákban a korán ivartalanított állatokban gyakrabban fordulnak ezek elő. Ez biztosan igaz, de az is biztos, hogy az ivartalanítás nem okoz diszpláziát. Mindkét diszplázia örökletes megbetegedés, aminek a kialakulásához a hibás gének mellett (!) hajlamosító tényezőkre is szükség van. Számos vizsgálat igazolta, hogy messze a legfontosabb hajlamosító tényező a kölyökkori energia túletetés. Vagyis ha örökli az állat a betegség génjeit, de nem etetik túl kölyökkorában, akkor nem vagy legfeljebb enyhe formában jelentkezik a betegség, ha túletetik, akkor meg súlyos formában. Az ivartalanítás három okból keveredhet bele az említett két vizsgálati statisztikába. Az Egyesült Államokban a kutyák mintegy 80%-a van ivartalanítva, és ezek legalább 2/3-át korán, vagyis az ivarérés előtt műtötték. A nagytestű fajtákra (vagyis az érintett három fajtára is) jellemző, hogy a diszplázia szempontjából aggályos szülők utódait gyakrabban ivartalanítják, hogy ne legyenek továbbtenyészthetők. A tenyészállatokat és sok más kutyát is 16 hetes (!) korban szűrik csípőízületi diszpláziára PennHIP módszerrel, ami szoros összefüggést mutat a Magyarországon is használatos 2 éves kori vizsgálat eredményével. Az ezen pozitívnak tartott kutyákat is ivartalanítják... Így bizonytalanná vált, hogy hajlamosít-e a csípőízületi és a könyökízületi diszpláziára az ivartalanítás vagy sem. Ezért ugyanazon az egyetemen 90.000 ezer állat adatainak bevonásával végeztek egy újabb, az idén (2017-ben) közreadott vizsgálatot, ami feketén fehéren azt bizonyította be, hogy sem a csípőízületi, sem a könyökízületi diszplázia nem fordul elő gyakrabban az ivartalanított kutyákban! Vagyis nem szabad egyetlen statisztikai adatra támaszkodva dönteni, a kérdést, mint minden mást is, több oldalról kell megvizsgálni!

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor lehet-e összefüggés a korai ivartalanítás és a diszpláziás megbetegedések előfordulása között, amire a fentiek ellenére szerintem az a helyes válasz, hogy nem tűnik valószínűnek, hogy közvetlen összefüggés lenne (vagyis az ivartalanítás nem ok), de közvetett összefüggés nagyon valószínűnek látszik: az ivartalanított állatoknak nő az étvágya, ami túletetést és többlet energia bevitelt eredményezhet, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a korán ivartalanított állatok testkondíciójára!

Az elmondottak mellett más betegségek statisztikáira is hatással van az ivartalanítás, néhány előfordulása csökken, néhány másé pedig nő, de ezek jelentősége messze alulmúlja a túlszaporodásra és a kutyák élethosszára gyakorolt hatását!

A szukák 8 hetes kortól gyakorlatilag bármely életkorban ivartalaníthatóak. Minél fiatalabb korban történik a műtét, annál kevésbé viseli meg az állatot és annál több lehetséges problémát előzhetünk meg vele. A legoptimálisabb az első tüzelés előtt ivartalanítani őket, ami fajtánként változó időpontban, általában 6 és 12 hónapos kor között következik be. Mi leginkább 16 hetes életkorban  ajánljuk a műtétet elvégeztetni. Olvassa el a műtét optimális időpontjával kapcsolatos írásunkat!

A műtétet időpontjának megválasztását minden kutya esetén egyedileg kell megválasztani, ezért beszélje meg a kérdést az alapoltások végeztével az állatorvosával! A már ivarérett szukák műtétét a tüzelés után 3 hónappal a legjobb elvégezni.

vissza a tartalomhoz

 

A kanok ivartalanítása

 

Kanok ivartalanítása céljából műtétileg eltávolítjuk a heréket. Az ilyen kutya többé nem tenyészthető. A műtét csekély kockázattal és sok előnnyel jár. Segít megelőzni a kanokra jellemző kellemetlen magatartási formákat. Az ivartalanított kan kevésbé agresszív, sokkal kezelhetőbb, mint a nem ivartalanított társai. Nem kóborol el a tüzelő szukák után és nem "gyakorol" a családtagok vagy a vendégek lábán. Fontos az is, hogy ha valaki nem műtteti meg a kutyáját, mert szereti, de csavarogni engedi, akkor begyűjthetik és, elpusztíthatják  vagy "csak" nem lesz rálátása az utódainak sorsára, így azok közül sok szenvedhet és elpusztulhat. Emellett a kanokról is elmondható, hogy tovább élnek ivartalanítva, ugyanis a vizsgálatok legalább 1 éves élethossz növekedésről számolnak be.

Szerintem a láncra kötött kutyák mellett a legszomorúbb látvány az a szerencsétlen kan kutya, akit a gazdája rövid pórázon vezetve, gyakran szájkosárban sétáltat az utcán, különben más kutyákra támad, esetleg meg is öli a szeretett családtagnak számító állatokat. És mindez csak azért, mert a gazdája "szeretetből" nem ivartalaníttatta, és ezzel az egymással vidáman játszó kutyacsapatot messziről néző, sivár életű, szerencsétlen és magányos állattá tette, pedig ivartalanítva talán maga is ott futkározhatna a többi boldog társával! A túlszaporodás mérséklése és a hosszabb élet mellett ez a legfőbb ok, amiért javasoljuk a műtéttet.

A kan kutyák gyakorlatilag bármely életkorban ivartalaníthatóak. Ha túl későn kerül a műtétre sor, akkor maradandó rossz szokások alakulhatnak ki, ezért ezt a műtétet leginkább  16 hetes életkorban javasoljuk elvégeztetni. Ezzel kapcsolatban olvassa el a műtét optimális időpontjával kapcsolatos írásunkat is.

vissza a tartalomhoz

 

A műtét

 

Az ivartalanítás rutin műtéti beavatkozás, aminek természetesen van kockázata. Ha szakszerűen végzik, a kockázat csekély, össze sem hasonlítható a beavatkozás elmaradásából származó veszélyekkel. A szukák ivarzása elvileg gyógyszerekkel, vagyis hormonálisan is elnyomható ideiglenesen, de a gyakori mellékhatások miatt ez nem javasolt. Rövid ideig alkalmazva is veszélyesebb, mint a műtét. Ha az ivartalanítást időben, fiatal és egészséges állaton végzik el, akkor a kutya szinte észre sem veszi. Hogy ez biztosan így legyen, néhány tanácsot érdemes megfogadni:

  1. Végeztesse el időben, mindkét nem esetében legkésőbb 3-6 hónapos életkorban a műtétet. Minél fiatalabb az állat, annál kevésbé viseli meg és annál több probléma előzhető meg a műtéttel. Olvassa el a műtét optimális időpontjával kapcsolatos írásunkat.

  1. Ha a szuka tüzel, akkor várja meg, amíg abbahagyja. A két ciklus között tanácsos elvégeztetni a műtétet, mert az ivarzás komplikációt okozhat.

  2. A műtét előtt az alapos állatorvosi vizsgálat mellett javasolt vérvizsgálatot is végeztetni, különösen, ha a kutya nem teljesen egészséges vagy 7 évesnél idősebb.

  1. Az egészséges kutyákat a műtét előtt fél napig koplaltatni kell. A leghelyesebb, ha a műtétet megelőző este legkésőbb 8 óráig eszik, majd a műtét reggelén csak vizet kap. A beteg állatok esetében kérje ki előre az állatorvos tanácsát.

  1. A műtétre jelentkezzen be előre.

  2. Az ivartalanítás időpontja kiváló alkalom a mikrochip beültetésére is. Ez altatás nélkül is elvégezhető, de akkor fájdalmat okoz.

  3. Ha van a kutyának köldöksérve vagy farkaskörme, akkor ezek is megoldhatóak az ivartalanítással együtt.

Annak érdekében, hogy ez a beavatkozás minél szélesebb körben elterjedhessen, igyekszünk alacsonyan tartani az árát. A részletek felől érdeklődjön telefonon (787-2637) vagy személyesen (1045 Budapest, Chinoin u. 4.) a rendelőben.

A műtét napján hozza el a kutyát a délelőtti rendelés során. Mi megvizsgáljuk, majd napközben elvégezzük a beavatkozást és a megoperált kutya teljesen felébredve általában még aznap, a délutáni-esti órákban vihető haza. Csak indokolt esetben van szükség a műtét után kórházi ápolásra. Hazaérve tartsa a kutyát biztonságos helyre zárva, amíg kába. Ha már nem az, akkor itassa meg, majd negyed óra múlva adjon neki enni. Az első napokban a Hill's Prescription Diet Canine i/d gyógytáp etetését javasoljuk, mert ez nagyon tápláló, könnyen emészthető és kíméli a gyógyszerek által felkavart gyomor nyálkahártyáját.

A műtétet követően az altatás utóhatásai általában 24 óra alatt elmúlnak és tiszta, biztonságos környezet, megfelelő táplálás esetén a lábadozás szinte mindig eseménytelenül zajlik. A kutyák gyakran nyalják a sebüket, ezért az operációt követően néhány napig tartsa fenn a műtéti védőgallért, majd ha a kutya megbízható felügyelet alatt áll vegye le, de tegye vissza, ha magára marad. Ha nem észlel semmilyen problémát, akkor a 3. napon várjuk a kutyát felülvizsgálatra. Ez ingyenes. Ha messze lakik és nem tud ismételten eljönni, akkor komplikációmentes gyógyulás esetén az is megteszi, ha időnként a megszemléli a sebet. Általában felszívódó varróanyaggal belülről, intradermálisan zárjuk a sebeket. Ha valamilyen ok miatt kívülről is látható varratokat alkalmaztunk, akkor eseménytelen sebgyógyulás esetén legkorábban a műtétet követő 10. napon kerülhet sor a varratszedésre.

Ha a műtét után bármilyen problémát észlel vagy nem tudja eldönteni, hogy amit tapasztalt, az probléma-e, akkor keressen meg bennünket telefonon vagy személyesen.

 

A szukák ivartalanításának menete

A műtét megismeréséhez némi anatómiai ismeretre is szükség van. A petefészkek és méh a hasüregben található szervek. Függesztő szalagok segítségével kapcsolódnak a gerincoszlop közelében a hasfalhoz. A kutyának, szemben az emberrel, két szarvú a méhe, vagyis a méhtest viszonylag rövid, legfeljebb néhány cm, ami előre felé két hosszú méhszarvra válik szét, vagyis egy ipszilont alkot. A petefészkek a méhszarvak elülső végén helyezkednek el. A petefészkek és a méh vérerei a függesztő szalagokból származnak, elől a petefészkeknél és hátul a méhnyaknál lépnek be.

A szukák ivartalanítása során mi petefészek (ovarectomia) vagy petefészek- és a méheltávolítást (ovariohysterectomia) végzünk.

A műtétet altatatásban végezzük. Ehhez előbb alaposan megvizsgálunk minden kutyát. Ha az állat 7 évesnél idősebb vagy valamely betegségben szenved, akkor kiegészítő laboratóriumi vérvizsgálatot javaslunk végeztetni. Ez, természetesen, az egészséges és a fiatal állatok esetében is elvégezhető. Ezután nyugtató és fájdalomcsillapító injekciókkal előkezeljük (premedikáljuk) a kutyát, majd elaltatjuk. Minden esetben az állat korának és egészségi állapotának megfelelő altatási módszert választunk, ennek megfelelően a műtét ára eltérő lehet. Ha a nagyobb kockázat miatt (vagyis hosszú műtét, idős vagy beteg kutya esetén) drágább altatási módszerre van szükség, azt előre jelezzük.

Amíg a kutya alszik, állandó ellenőrzés alatt áll. Ez legalább annyira fontos, mint a jól megválasztott altatószer.

A műtét előtt kiürítjük a kutya húgyhólyagját, majd leborotváljuk a hasfalat. A szőrt felporszívózzuk. A műtéti területen a bőrt fertőtlenítő szerekkel csírátlanítjuk. Ezután kerül a kutya a műtőbe, ahol steril műtéti izoláló kendővel fedjük le. Az operációt bemosakodás után, steril műtőskesztyűben végezzük. A közben használt anyagok és eszközök is vagy sterilen érkeznek (pl. az egyszer használatos izoláló kendők) vagy pedig előre magunk csomagoljuk és sterilizáljuk (tűfogók, érfogók stb.).

A műtét első lépéseként rövid, általában egy 2-5 cm hosszú metszést ejtünk a hasfal megfelelő pontján, majd egy erre a célra szolgáló eszközzel kiemeljük az egyik méhszarvat. A kis metszés előnye, hogy kisebb az altatási komplikációk esélye és fájdalommentesebb a gyógyulás. Csak akkor vágunk ennél nagyobbat, ha a méh mérete azt szükségessé teszi, pl. tüzelés vagy méhgyulladás miatt.

A kiemelt méhszarv végén felkeressük a petefészket, aminek függesztő szalagját kipreparáljuk, lekötjük, majd átvágjuk. Ezután felkeressük a másik méhszarvat és azt is kiemeljük a hasüregből. A már leírtak szerint lekötjük és átvágjuk a függesztő szalagot. A két petefészek mellett a petefészek- és a méheltávolítások során a méhet is eltávolítjuk.

A hasfalat több rétegben zárjuk. Ehhez, akár csak a lekötésekhez, belül kizárólag felszívódó varróanyagot használunk. Előbb az izomréteget és a bőr alatti kötőszövetet varrjuk össze, majd a bőrbe helyezzük be a varratokat. Erre általában az intradermális technikát használjuk, amikor felszívódó varróanyaggal belülről egyesítjük a sebszéleket. Ilyenkor a műtétet követően legkorábban 10 nappal kerülhet sor a varratszedésre. Ha felszívódó intradermális sebzárást végeztünk, akkor nincs szükség varratszedésre. E technika további előnye, hogy kevésbé zavarja a kutyát, mint a csomós varratok, így rövidebb ideig van szükség a védőgallérra. Mint minden operációnál, az ivartalanításkor is megfelelő fájdalomcsillapítót kap a kutya, ami elősegíti a fájdalommentes, gyors gyógyulását.

A műtét után a kutyát felébresztjük, többször ellenőrizzük, majd még aznap, az esti rendelési időben hazaadjuk. A kutyák ilyenkor még a nyugtatók hatása alatt állnak, de élénkek és általában még aznap este esznek. Minden kutya altatását fájdalomcsillapítással egészítjük ki a műtét alatt és után is.

Az ingyenes ellenőrző vizsgálatra a műtétet követő 3. napon kerüljön sor.

Összefoglalva a műtét

  • altatásban történik, vagyis a kutya semmit sem érez belőle,

  • általában kis (1-5 cm hosszú) seben át végezzük,

  • nem jár számottevő vérzéssel,

  • sterilen történik, ezért a műtét után nincsen szükség az állat antibiotikumos kezelésére, valamint

  • az alkalmazott technikák és a fájdalomcsillapítás következtében az operált kutyák többsége már másnap tünetmentes és utána gyorsan lábadozik.

A módszer további előnye, hogy minden belső lekötéshez és varrathoz felszívódó varróanyagot használunk, így nem kell később kellemetlen komplikációktól tartani. A hasüregbe nem kerül semmi (tampon vagy más eszköz) a műtét során, ami esetleg bentmarad. A viszonylag kis seb is sok szempontból kedvező.

vissza a tartalomhoz

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
MANCSOK Állatorvosi Rendelő

© MANCSOK