Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  KUTYATARTÓKNAK

takarmányozás

főmenű

  MACSKATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  ÁLLATTENYÉSZTÉS

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A kutya etetése

 

Már kölyökkorban el kell kezdeni a megfelelő étkezési szokások kialakítását. Jó, ha a tenyésztő az anyatejet kiegészítő etetés bevezetése után mielőbb külön tálról és az etetések idejére megfelelő nyugalomról gondoskodik a kölykök számára. A környezet később otthon is legyen zavartalan, vagyis hagyja magára a kutyát és zárja külön a többi állatot is az etetések idejére, és adjon elegendő időt a táplálék elfogyasztására. Ez ne legyen túl rövid, de túl hosszú sem. 10-20 perc után el kell venni a maradékot.

A továbbiakban az etetések időzítéséről és gyakoriságáról, az etetett mennyiségről, a tápváltások kivitelezéséről és az etetéssel kapcsolatos jellemző problémákról lesz szó.

 

Időzítés és gyakoriság

 

A kölyökkutyákat a szobatisztaságra nevelés ideje alatt ajánlott az etetések után sétáltatni, később azonban a alkalmasabb időpont az etetésekre a reggeli és az esti séták utáni időszak. A növendék és felnőtt kutyák esetén kimondottan kerülni kell az etetés utáni sétákat, különösen póráz nélkül, mert megterhelik az emésztést, a nagytestű kutyák pedig könnyen kapnak gyomorcsavarodást tele hassal, különösen a meghempergőznek vagy más kutyával játszanak.

Elsődleges szempont az etetések rendszeressége is. A mindig ugyanabban az időpontban való sétáltatás és etetés egyaránt egészséges és hasznos a kutyák számára, mert nem csak a szobatisztaság kialakulását, de annak fenntartását is segítik. Emellett érdemes odafigyelni arra is, hogy a kutya a család étkezéseivel egyszerre vagy valamivel azok előtt kapja meg a táplálékát, mert így kevésbé fordulhat elő, hogy az asztalnál kéreget.

 Az etetések száma is fontos. A legtöbb kutya elvileg etethető naponta egyszer és többször is. Korábban az egyszeri etetés volt az általános ajánlás, lehetőleg heti egy koplalónap beiktatásával. Emögött az a megfigyelés állt, hogy a kutyák őse, a farkas általában nagytestű vadakra vadászott és a préda elejtése után sokat evett, majd hosszan pihent, emellett gyakran nem evett minden nap. Azonban ez ma már elavult szemléletnek számít, hiszen időközben fel kellett ismernünk, hogy a kutya nem farkas, a természetben sokkal inkább gyűjtögető, mint vadászó életmódot folytat, vagyis az a természetes a számára, ha gyakrabban, de kevesebbet eszik egyszerre, ezért a koplalónapok és a napi egyszeri etetés nem egészséges a számára. Ma inkább a többszöri, napi legalább kétszeri rendszeres időpontban végzett etetést javasolják, mégpedig több ok miatt:

  1. A fiatal, az idős, a kistestű, az aktív és az anyaállatok általában nem képesek egyszerre felvenni az általuk igényelt táplálék mennyiséget, ezért naponta több, kivételes esetekben igény szerinti etetésre van szükségük annak érdekében, hogy megfelelő kondícióban maradjanak.

  2. A kisebb adagokat valamennyi kutyának könnyebb megemészteni, mint az egy nagyot, és nem járnak olyan drámai anyagcsere változásokkal sem, ezért kevésbé viselik meg a kutya szervezetét. A napi két vagy több részletben való etetés csökkenti az olyan megbetegedések kialakulásának valószínűségét, mint a cukorbetegség vagy a gyomorcsavarodás.

  3. A többször etetett kutyák kevésbé éheznek ki az etetések idejére, ezért kevésbé hajlamosak a gyors evésre és a túl sok táplálék elfogyasztására. Emellett a többszöri etetés csökkenti a tulajdonosok motivációját is, hogy az etetéseken kívül jutalomfalatokat adjanak a kutyájuknak, ami szintén az elhízás ellen hat.

  4. A többszöri etetés több elfoglaltságot jelent az állatnak, ezért a környezetgazdagítás egyik fontos eszközeként segít csökkenteni az unatkozást is.

    vissza az elejéhez

 

Mennyiség

 

Az elmondottak alapján a kutyákat ma naponta legalább kétszer ajánlják etetni, de nem korlátlan mennyiségben, hanem a napi adagot több részletre elosztva. A kutyák is azért híznak el a leggyakrabban, mert sokat esznek és keveset mozognak. Ez gyakrabban fordul elő az igény szerint (ad libitum) etetett állatok körében, ezért a legtöbb kutyát adagoltan javasolt etetni. Az adagolt etetés alapvetően kétféle lehet, attól függően, hogy időbeli vagy mennyiségi korlátot állítunk fel. Az előbbi abban áll, hogy a kutya korlátlan mennyiségű táplálékot kap, amiből meghatározott ideig hagyják fogyasztani, majd elveszik tőle. Ez a módszer kevésbé ajánlható, mert gyors táplálékfelvételre hajlamosít, aminek az elhízás mellett további káros következményei is lehetnek. A mennyiségi korlát sokkal megfelelőbb megoldásnak tűnik, vagyis az, amikor kimért mennyiségű táplálékot kap a kutya és egyben elegendő időt is arra, hogy azt nyugodtan elfogyassza. A maradékot, ha van, bizonyos idő után ez esetben is el kell távolítani. Általában ez az etetési mód javasolható a leginkább a kutyák számára. Természetesen vannak kivételek, amiről már részben volt szó.

Az adagolt etetés másik előnye abban áll, hogy jobban ellenőrizhető vele a kutya étvágya, ami azért is fontos, mert a betegségek egyik gyakori első jele az étvágytalanság, amit az adagolt mennyiséggel etetett állatok esetében könnyebben vehető észre.

A táplálék minősége mellett a legfontosabb kérdés annak a mennyisége. Az alultáplálás káros hatásai közismertek, de a társállatok körében ez ma már ritkán fordul elő, szemben az egyre terjedő túltáplálással, ami a következményeiben ugyanolyan káros lehet. A gyári tápok etetésének terjedésével egyre könnyebbé vált a kutyák etetése, ugyanakkor egyre könnyebb túletetni őket. Ez azonban alapvetően nem a tápok hibája. A tulajdonosoknak elsősorban azzal kellene tisztában lenniük, hogy az egyes kutyák sok ok miatt eltérően hasznosíthatják a táplálékot, ezért a leghelyesebb minden állat számára egyedileg meghatározni az etetett adagot. Ezt több tényező is befolyásolja, de a leginkább meghatározó az állat pillanatnyi energiaigénye. A növendék állatok, a munkakutyák, a vemhes és a szoptató szukák több energiát igényelnek, míg a keveset mozgó felnőtt állatok kevesebbet, emellett azonos korcsoport és életmód esetén is vannak az elhízásra eltérő mértékben hajlamos egyedek. Ezért a gyártók által a táp csomagolásán általában táblázatos formában megadott napi adagot csupán iránymutató tájékoztatásnak kell tekinteni és egyedileg kell meghatározni a kutya igényét, vagyis annak tápláltsági állapota szerint kell korrigálni az etetett mennyiséget. Ez a leginkább a bevezetőben említett módon, vagyis a testtömeg és a testkondíció rendszeres vizsgálatával és figyelembevételével történhet. A testkondícióról az általános takarmányozási ismeretek bemutatása során szólunk. De ne feledje a körülmények változásait is figyelembe venni, vagyis növelni a sokat dolgozó vagy télen a szabadban tartott kutyák napi adagját.

Az ideális mennyiség etetése úgy érhető el, hogy kezdetben a megfelelően táplált kutyákat a táp gyártója által megadott középértéknek megfelelő mennyiséggel eteti, amit később a kondíció változásai alapján korrigálni kell. Segít az is, ha megválogatja, hogy milyen táplálékot etet. A nagyevő kutyáknak ajánlott inkább a kis kalória tartalmú (pl. sok növényi rostot tartalmazó) házilag összeállított táplálékot, vagy energiaszegény („könnyű”, illetve „light” feliratú) gyári tápot választani. A már elhízott állatokat pedig mennyiségi és minőségi korlátok felállításával kell diétáztatni, és sok testmozgást kell biztosítani a számukra. Ebben érdemes szakember segítségét is igénybe venni, és gondoskodni kell a testsúly és a kondíció rendszeres vizsgálatáról is.

vissza az elejéhez

 

Tápváltás

 

Mint említettük, a kutyák minden gond nélkül tartósan etethetők ugyanazzal a megfelelő minőségű, teljes értékű táplálékkal, legyen az gyári táp vagy kellő gonddal összeállított házi eledel. Ez segíti az emésztésüket és a megfelelő kondíció fenntartását is. Olykor azonban szükséges váltani, mondjuk kölyök tápról felnőtt tápra áttérni. Ilyenkor figyelmet kell fordítani arra, hogy a váltás ne hirtelen történjen, hanem lehetőleg néhány nap alatt, lassan és fokozatosan menjen végbe. Ellenkező esetben étvágytalanság vagy más emésztőszervi tünetek, leggyakrabban étvágytalanság, hányás és hasmenés alakulhat ki. Az ismerten érzékeny (gyakran hányó vagy hasmenéses) kutyák esetén különösen gondosan kell az átmenetet megszervezni, vagyis 10 napon át napról napra egyre többet kell az új tápból a régihez keverni, a kevésbé érzékeny egyedeknek viszont az is megfelelő lehet, ha az új zsák felbontásakor annak a tetejébe öntik a régi táp néhány napi maradékát, hogy a két táp merítések alkalmával összekeveredjen. Ezt akkor is érdemes így csinálni, ha ugyanabból a tápból vásárolt egy új zsákkal, mert előfordulhat, hogy az új táp eltér összetételében az addig etetettől. Emellett a tápváltások során arra is figyelmet kell fordítani, hogy mennyi energiát tartalmaz az új táp, mert lehet, hogy eltérő mennyiség etetésére van szükség belőle, ezért a váltást követő időszakban gyakrabban mérlegelje a kutyát és kritikusabban figyelje a kondícióját, majd ezeknek megfelelően korrigálja az etetetett mennyiséget, ha szükséges.

vissza az elejéhez

 

Gyakori problémák

 

A kutyák körében nem ritkák az etetéshez kapcsolódó problémák. Az alábbiakban ezekből sorolunk fel néhányat.

Az elhízás gyakori, pedig jelentősen rontja a kutyák életminőségét. Gyengíti az immunrendszert, megterheli a szívet és a tüdőt, károsítja az ízületeket és növeli a cukorbetegség, valamint néhány daganatos és egyéb megbetegedés kialakulásának kockázatát. Ha egy kutya már elhízott, nehezebb csökkenteni a súlyát, mint fenntartani az ideális kondíciót. Ezért az a jó megoldás, ha nem eteti túl a kutyáját, hanem mindenkor a szükségletének megfelelően táplálja. Nehezíti ezt, hogy hozzászoktunk a kövérség látványához, ezért az ideális kondícióban levő kutyákat sokan lesoványazzák.

Az alultáplálás ma már szerencsére ritka, a legtöbb esetben egészségügyi vagy állatvédelmi probléma okozza. Nem ártalmasabb az elhízásnál, sőt, enyhe esetben inkább hasznos, hiszen vizsgálatokkal igazolták, hogy a genetikai örökség után az energiában enyhe alultáplálás a hosszú élet egyik legfőbb titka. Természetesen ez csak a kifogástalan összetételű táplálékkal etetett kutyákra igaz.

Gyakran tapasztalható probléma a táplálék féltése. Ez a farkas természetes tulajdonsága. Akár egy kölykök farkastól is szinte lehetetlen elvenni az ételt, de a legtöbb kutyából ez a tulajdonság hiányzik. Néha a kutyák is féltik az ételüket, ami agresszív magatartással párosulhat. A legfontosabb azzal tisztában lenni, hogy akár jelentkezik a táplálékféltés a kutyáknál, akár nem, kerülni kell a zavarásukat az evés ideje alatt. Ilyenkor a leghelyesebb teljes nyugalmat biztosítani a számukra, még akkor is, ha egyáltalán nem féltékenyek a táplálékukra. Az agresszív egyedeket pedig feltétlenül külön kell zárni az etetések idejére, és minden lehetséges módon kerülni kell velük a konfliktushelyzetek kialakulását. Ha ugyanis csak a táplálék féltése a probléma, vagyis kizárólag etetéskor agresszív egy kutya, akkor viszonylag könnyű a helyzet, mert a konfliktusok megfelelő rendszabályokkal, vagyis teljes nyugalom biztosításával az etetés idején könnyen megelőzhető, és a táplálék elfogyasztása után veszélytelenül élhet együtt a kutyával. A legrosszabb tanács, amit ilyenkor követhet az, ha megharcol a kutyával, hogy elvehesse a táplálékát, mert az mindenféleképpen a tulajdonos-kutya viszony romlásával jár.

Ennél aggasztóbb a helyzet akkor, ha a táplálékféltő kutyánál más, az etetésektől függetlenül jelentkező agresszív tüneteket is tapasztal. Ilyenkor feltétlenül vegyen igénybe segítséget. Első lépésben vizsgáltassa meg állatorvossal a kutyát, majd keressen egy kutyaiskolát és frissítse fel az engedelmességi képzésen tanultakat. Tartsa be az állatorvos és a kiképzők által ajánlott megelőző és viselkedésmódosító intézkedéseket. Az agresszió ugyanis gyakran jelentkezik a családon belül és mindig súlyos probléma, ezért reagáljon azonnal. Vizsgálja meg, hogy milyen helyzetben jelentkezett, és kerülje ezek ismétlődését, és mielőbb kezdje meg a szakemberek által javasolt kezelést, különben elhatalmasodhat! A családon belüli agresszió leggyakoribb oka a dominancia, aminek megelőzésében és kezelésében a leghasznosabb módszer a „semmi sincs ingyen” technika. Ez azon a megfigyelésen alapul, hogy a kutyák általában nem verekedéssel döntik el a rangsort, hanem az a kutya válik vezetővé, amelyik képes irányítani a többieket. Ezért nekünk is a kezünkben kell tartanunk az irányítást, amit nem agresszióval érhetünk el, hanem egész egyszerűen azzal, hogy minden olyan együttműködést, ami jó a kutyának, ezért kezdeményez, valamely parancs végrehajtásához kötjük. Nem simogatjuk meg, nem játszunk vele, nem adunk enni neki, nem visszük sétálni stb., amíg nem ül le vagy nem hajt végre valamilyen más parancsot. Nem az a fontos ugyanis, hogy ki megy át előbb az ajtón, hanem az, hogy ki ad erre parancsot a másiknak. Ha a kutya, akkor ő irányít, ha mi, akkor mi vagyunk a vezetők.

Gyakori probléma az is, hogy a kutya habzsolva eszik, ezért emésztőszervi problémák léphetnek fel nála. Ilyenkor több beavatkozási lehetősége is van, amelyeket érdemes együtt alkalmazni. Egyrészt keressen olyan táplálékot, amit nehezebben tud elfogyasztani. Általában a megszokottnál nagyobb szemű, nehezen rágható száraz tápok felvétele több időt vesz igénybe, de néha a táp benedvesítése segít. Önmagában azonban ez ritkán oldja meg a problémát. Gondoskodjon ezért arról, hogy senki és semmi ne zavarja az etetések ideje alatt a kutyát. A legjobb, ha az agresszív állatokhoz hasonlóan különzárja 10-20 percre, hogy nyugodtabban egyen. Az biztosan nem lassítja le, ha a táljánál ácsorog és parancsokat osztogat neki. Végül az is segít, ha olyan tálat szerez be, ami megnehezíti a táplálék felvételét. Ennek a közepén kiemelkedő kúp van, amit körbe kell ennie a kutyának, vagy az alján olyan különböző alakú bemélyedések találhatók, amelyekbe beleesik a táp és ahonnan nehéz kivenni. Az is jó megoldás lehet, ha keres egy nagy és sima felületű mosott folyami kavicsot, ami könnyen tisztítható és akkora, hogy nem tudja a kutya lenyelni, de beteheti a tálja közepére, az étel tetejére, aminek egy részét elfedi. Ez is lassítja az evését.

Végül a kutyákra jellemző gyakori probléma az asztalnál való könyörgés is. Ezt csak az egész család következetes együttműködésével előzhető meg. Senkinek se engedje, hogy akár csak egyszer is ételt adjon a kutyának az asztaltól, hiszen az azt csinálja, amiért jutalmat kap és ha ez a könyörgés, akkor könyörögni fog. Ehelyett lehetőleg a család étkezésével egyszerre kapjon a kutya is enni, és ha ez sem elég, akkor zárja külön az étkezések idejére.

vissza az elejéhez

 

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
MANCSOK Állatorvosi Rendelő

© MANCSOK, 2017