Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  KUTYATARTÓKNAK

tenyésztés

főmenű

  MACSKATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  ÁLLATTENYÉSZTÉS

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A kutya vemhessége

 

A megtermékenyülést követően a szukák vemhessége általában eseménytelenül zajlik. A hossza általában 9 hét (63 nap).

A vemhességet kezdetben semmilyen egyértelmű tünet sem jelzi. Mivel a szukák nem ivarzanak folyamatosan, ezért az ivarzás elmaradása akkor is bekövetkezik, ha nem vemhesek. Néha megváltozik kissé a viselkedésük, némileg csökken az aktivitásuk, esetleg kissé türelmetlenebbekké válnak, de ezek alig észrevehetők. A harmadik héttől általában nő az étvágyuk, de még ez sem tekinthető megbízható jelnek. Idővel fokozatosan megduzzadnak a tejmirigyeik, de ez a alatt is bekövetkezik. A vemhesség közepén tiszta, nyúlós, tojásfehérjére emlékeztető váladék ürülhet a hüvelyből, ami ritkán feltűnő.

Az anyák hasa is csak az 5. héttől kezd nőni, amit a figyelmes szemlélők általában már észrevesznek, de még ez is összetéveszthető az egyszerű súlygyarapodással. Ugyanakkor az anyák ekkorra válnak sérülékennyé. Ezért a 6. héttől abba kell hagyni a játékot a többi kutyával, és a megerőltető testmozgást is, de a vemhes szukáknak továbbra is szükségük van a rendszeres sétákra. A tejtermelés csak az ellés előtti napokban kezdődik el.

A vemhesség alatt számos egészségügyi probléma érheti a szukát és a vemhet is, ezért rendszeresen ellenőriztetni kell őket állatorvossal. Még a problémamentes szukákat is ajánlott 4 héttel a fedeztetés után megvizsgáltatni. Ilyenkor már könnyű a vemhesség megállapítása, diagnosztikai ultrahang készülékkel jól láthatók a magzati szívhangok, és a szukák is kevésbé érzékenyek, mint az 5. hetet követően. Ha betegség gyanúja vetődik fel, akkor természetesen mielőbb állatorvoshoz kell fordulni. A paraziták elleni védekezést a vemhesség alatt is folytatni kell. Kaphatók olyan készítmények, amelyek biztonságosan használhatók a vemhes állatokon is. A bolhák és a szívférgek mellett a vándorló orsóféreg lárvák ellen is érdemes a vemhesség alatt védekezni, mert az utóbbi alvó lárváinak egy része ilyenkor aktiválódik és kerül át a kölykök szervezetébe. Ezt is beszélje meg az állatorvosával.

A továbbiakban a vemhesség megállapításáról, a vemhes szukák takarmányozásáról, a spontán és a művi vetélésről ejtünk szót.

 

A vemhesség megállapítása

 

A szukák vemhességének megállapításának legegyszerűbb módja az állatorvosi vizsgálat. A magzatok a vemhesség alatt exponenciálisan fejlődnek, vagyis az első hetekben nagyon lassan, a vemhesség végén pedig gyorsan nőnek. A magzatokat körülvevő hólyagokat viszont általában a vemhesség 21. napjától a 32. napig biztosan ki lehet tapintani. Olykor ennél előbb is. A tapintásos vizsgálat a könnyen áttapintható, vagyis a nyugodt, kis- vagy közepes testű és nem elhízott szukákban adja a legmegbízhatóbb eredményt. 4 hetes korban már általában jól megbecsülhető vele még a születendő kölykök száma is, ezért is a szukák rutinszerű vizsgálatára ez a leginkább javasolható időpont. Ezt követően viszont a méh egyenletesen kitágul, ami a 35-38. naptól megnehezíti a vemhesség megállapítását. Végül a magzatok olyan nagyra nőnek, hogy már maguk is tapinthatókká válnak, de ekkorra már a szuka hasfala gyakran annyira feszes, hogy lehetetlen áttapintani a hasát.

Érdemes figyelembe venni, hogy a tapintásos vizsgálat a legegyszerűbb ugyan, de egyben a legkevésbé megbízható is. A vemhesség vizsgálatára alkalmasabbak a diagnosztikai ultrahang készülékek. Az első hetekben a mikroszkopikus méretű embriók ugyan ezekkel sem láthatók, de jó készülékkel, nyugodt szukán elvileg már a vemhesség 17. napjától biztosan kivehetők az embriókat körülvevő hólyagok. Az ilyenkor még gyakori téves negatív eredmények megelőzése érdekében ajánlott a vizsgálatot a 21. napra vagy későbbre halasztani. A 24. és a 30. nap között már a magzatok szívverése is látható, vagyis az eljárás alkalmas a magzati életjelenségek kimutatására is. A várható alomszámot azonban még a legrutinosabb vizsgálók is gyakran eltévesztik, aminek az oka abban áll, hogy számolás közben mozgatni kell a vizsgáló fejet, hogy valamennyi magzat láthatóvá váljon, ezért előfordulhat, hogy néhányat kihagynak, vagy kétszer is beleszámolnak.

A 42. napot követően a magzatok csontképződése már annyira előrehaladt, hogy a szuka vemhessége röntgenvizsgálattal is megállapítható. Ez nálunk nem terjedt el, bizonyára azért, mert sokan félnek tőle, pedig a vemhesség második felében készített röntgenfelvételek nem ártalmasak sem az anyára, sem pedig a magzatokra. Néhány fejlett állategészségüggyel rendelkező országban rutinszerűen megvizsgálják az anyákat a vemhességük 46. napjától. A kölykök koponyái ugyanis ekkor már jól láthatók és könnyen megszámolhatók, így pontosan megállapítható a várható alomszám, ami a fialás során komoly előnyt jelent.

A már felsoroltak mellett vérvizsgálattal is megállapítható a szukák vemhessége, mégpedig a legmegbízhatóbban a vemhesség 27. napjától a relaxin hormon vizsgálatával. Ezzel a módszerrel a nem vemhes, így az álvemhes kutyák is negatív eredményt adnak.

vissza az elejéhez

 

A vemhes szukák takarmányozása

 

Ha a szuka a fedeztetéskor megfelelő kondícióban van, akkor a vemhesség első harmadában (az első 3 héten) nincsen szüksége több takarmányra, mint a fedeztetés előtt. Ilyenkor még csak csekély mértékben több a felhasználás, ami egyáltalán nem növeli meg a szuka igényét, mert a szervezete takarékos működésre áll át, ami kompenzálja az igény jelentéktelen növekedését. A fedeztetés után a gyenge kondíciójú szukák adagját viszont kis mértékben meg kell emelni.

A vemhesség középső harmada alatt (a második 3 héten) is csupán legfeljebb 15%-kal nő a táplálékigény, ezért ebben az időszakban a szuka testtömegének és a kondíciójának megfelelően a továbbra is kaphat ugyanannyit, mint a fedeztetés előtt, vagy némileg több takarmányt. Ha szükség van rá, csak annyival szabad az adagot emelni, hogy tartsa a kondícióját. A szukák az egész vemhesség alatt etethetők az alap felnőtt kutya táppal tovább, de a vemhesség közepétől ajánlott lassan és fokozatosan, a két tápot sokáig keverve áttérni egy magasabb energia és tápanyag tartalmú takarmány etetésére. Ez lehet egy kölyök-, illetve vemhes és szoptató kutyatáp is. Házi koszt etetése esetén is fokozatosan javítani kell a minőséget.

Nagyobb igény a vehem tömegének exponenciális növekedése miatt csak a vemhesség utolsó harmadában (a harmadik 3 hétben) jelentkezik. Ezt már feltétlenül ki kell elégíteni, ezért ilyenkor fokozatosan akár 50%-kal is növelhető az adag, vagyis a szuka a másfélszeresét is kaphatja annak a mennyiségnek, amit a fedeztetés előtt fogyasztott. Ha félidőben jobb minőségű takarmányra tértek át, akkor ennél kevesebb is elegendő. Közben rendszeresen mérlegelni kell a szukát. Akár a felnőtt alaptakarmány mennyiségét növelik a vemhesség során, akár jobb minőségre térnek át a vemhesség közepétől, a cél minden esetben az, hogy a párosításkorihoz képest a vemhessége végére a megfelelő kondíciójú szuka testtömege mintegy 20%-kal nőjön. Mivel a vemhesség utolsó 2 hetében éri el a vehem a legnagyobb méretét, ezért ilyenkor csökkenhet a kutya gyomrának a befogadóképessége, ezért többszöri etetésre lehet szükség.

Sok tenyésztő ad ebben az időszakban vitamin és ásványi anyag kiegészítőket a szukának. Ennek a haszna vitatható. Helyesebb arra törekedni, hogy az etetett takarmány jó minőségű legyen, ami minden igényt kielégít. A többlet hasznára viszont nincsen tudományos bizonyíték. Néhány vitamin és ásványi anyag akár túl is adagolható, vagy felborulhat a kívánatos arány. A kalcium kiegészítést pedig azért is ajánlott kerülni a vemhesség alatt, mert a feleslegben nyújtott mennyiség nem a szuka tartalékát növeli, hanem tartósan elnyomja a kalcium visszatartásáért felelős parathormon termelődését, aminek következtében a szuka nehezebben alkalmazkodik a fialás időszakában hirtelen megugró kalcium felhasználáshoz. Ez a vér kalcium szintjének gyors csökkenéséhez vezethet, ami növeli a tejláz (eklampszia) kialakulásának a veszélyét.

vissza az elejéhez

 

Spontán magzatfelszívódás és vetélés

 

A kutyáknál mind magzatfelszívódás, mind pedig spontán vetélés előfordulhat. Az előbbi nem jár látható klinikai tünetekkel, az utóbbi következtében viszont a magzat és a magzatburkok kiürülnek. Ha a vetélés az ellést megelőző napokban, vagyis az 59. nap előtt indul meg, akkor korai ellésnek nevezzük. Ilyenkor a kölykök éretlenül születnek, vagyis kicsik, soványak és szőrtelenek. Ha csupán 1-2 nappal születtek korábban, akkor életben maradhatnak, de ez nagyon sok erőfeszítést igényel a tenyésztőtől, mert ilyenkor könnyen kihűlnek, vagy nem tudnak szopni, ezért szondával kell táplálni őket. Ezekről később, az elárvult kölykök felnevelésének bemutatása során lesz szó. De fel kell készülni lelkileg arra, hogy még így is sok elpusztul majd közülük.

 

A magzatfelszívódásnak és a vetélésnek számos oka lehet, az alábbiakban néhány fontosabbat említünk.

 

Spontán vetélés

A magzatfelszívódást, a vetélést és a koraellést is okozhatják örökletes problémák, a petefészek vagy a méh rendellenességei, fertőzések, traumák, túlzott megerőltetés és takarmányozási hibák. Ha a kiváltó ok hatására a folyamat elkezdődik, általában már nem lehet megállítani. A legfontosabb ilyenkor teljes nyugalmat biztosítani az érintett szukának és az ismert okot (pl. a fertőzést) kezelni.

 

Herpeszvírus fertőzés

A kutyák herpeszvírusa legfeljebb enyhe influenza-szerű megbetegedést okoz a növendék állatokban, az idősebb kutyákban azt sem. De a vemhesség utolsó harmadában fertőzött szukák akár el is vetélhetnek miatta, emellett az alomnevelés elején a rettegett kölyökhalál leggyakoribb oka ez a vírus, vagyis azon kórokozók egyike, amelyek miatt az újszülöttek, általában az egész alom 1-2 napon belül elpusztul. Ez különösen az első ellésű szukák esetében gyakori és a fertőzött tenyészetekben komoly károkat okozhat.

A betegség ellen úgy lehet védekezni, ha a szukákat, különösen az első vemhességük utolsó 3 hétben elkülönítik a többi kutyától. Ajánlott erre az időre egy elkülönített területet biztosítani a mozgatásukra. Létezik védőoltás is ellene, de Magyarországon nem mindig kapható.

 

Brucellózis

A kutyák brucellózisát a Brucella canis baktérium idézi elő. A kórokozó elsősorban vetélést, halva születést és meddőséggel járó problémákat okoz. Magyarországon nem fordul elő, de érdemes tudni róla.

vissza az elejéhez

 

A vemhesség művi megszakítása

 

A megtermékenyült szukák esetében lehetőség van a már kialakult vemhesség megszakítására. A művi abortuszt általában gyógyszeres úton történik. Erre ma már több módszer is rendelkezésre áll. Ezek a vemhesség más és más szakaszában alkalmazhatók, emellett eltérő a hatékonyságuk és jelentősen különböznek a lehetséges mellékhatásaik is, ezért ajánlott a részleteket a kezelő állatorvossal megbeszélni, és az adott helyzetben a leginkább megfelelő megoldást választani:

  1. A vemhességnek gyakorlatilag minden szakasza megszakítható gyógyszeres kezeléssel. Ilyenkor a cél a magzatok kihordásának megakadályozása, vagyis a magzatok felszívódásának kiváltása vagy az anya elvetéltetése. Az erre a feladatra alkalmas gyógyszerek mindegyikére jellemző, hogy drágábbak, mint a nidáció gátlás gyógyszerei, de általában kevesebb a káros mellékhatásuk van. Mivel ma már több hatékony eljárás közül lehet választani, a részletek felől érdeklődjön az állatorvosától.
  2. A nem tenyésztési célból tartott szukák vemhessége ivartalanítással is megszakítható. Erre a vemhesség első harmada a leginkább alkalmas, de a műtét később is elvégezhető.

vissza az elejéhez

 

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
Mancsok Állatorvosi Rendelő

 

© MANCSOK, 2017.