Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  MACSKATARTÓKNAK

ki tartson?

új cica a háznál

összeszoktatás

nevelés

takarmányozás

ápolás

egészségvédelem

betegségek

vissza

tenyésztés

mentsen életet

  KUTYATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  ÁLLATTENYÉSZTÉS

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A macska (idiopatikus) alsó húgyúti szindrómája

 

Tartalom:

Bevezető

A betegség az alsó húgyutakat, vagyis a húgyhólyagot és a húgycsövet érinti, ezek falának gyulladásával és olykor a vizeletbenmikroszkopikus méretű kristályok képződésével jár. Az érintett macskák gyakran és fájdalmasan vizelnek és a vizeletük véres. Gyakori az is, hogy az alom mellé ürítenek erőlködve egy-két csepp vizeletet, amit sokan összetévesztenek a bélsárrekedés miatti erölködésssel. Az esetek többségében kristályképződés nélkül alakul ki hólyaggyulladás. Nem egységes kórképről van szó, hanem több hasonló tünettel jelentkező betegségről.

 vissza a tartalomhoz

Előfordulás

Az alsó húgyúti betegség a macskák mintegy 1%-át érinti. Bizonyára ennél is több betegszik meg, csak a kijáró macska tulajdonosa nem észleli ezt vagy nem fordul vele állatorvoshoz. A rendelőben megforduló betegek mintegy 5%-a szenved ebben, vagyis meglehetősen gyakori, statisztikailag a leggyakoribb macskabetegség. A túlsúlyos, a fiatal és a fiatal-középkorú macskák gyakrabban érintettek. Ahogy a macskák idősödnek, egyre ritkábbá válik a megbetegedés.

 vissza a tartalomhoz

Kórokok

A betegség leggyakoribb formáját jelző idiopatikus kifejezés arra utal, hogy a betegség pontos oka nem ismert. Az esetek döntő többségében (több mint 98 %-ban!) nem áll baktériumos fertőzés a hátterében. A legfontosabb kóroktani tényező a stressz, a vízivási szokások és a táplálék összetétele.

Korábban a kandúr macskák ivartalanítását és a száraz tápok etetését feltételezték okként, de kiderült, hogy ezekkel nem lehet a betegséget kiváltani. Az is tévedés, hogy az ivartalanítás hajlamosítja a kandúrokat a húgycső elzáródására, hiszen az semmivel sem gyakoribb ivartalanított kandúrokban, mint a nem ivartalanítottak körében és ezt az elméletet a húgycső tágasságának mérése sem támasztotta alá. Annál pedig, hogy a táp száraz  vagy nedves, sokkal fontosabb kérdés annak összetétele és minősége! A struvit kristályok a fiatal nőstényekben gyakrabban jelentkeznek, mint kandúrokban. Az elégtelen vízfogyasztás viszont fontos oki tényező.

Mint a bevezetőben említettük, az esetek többségében nem jár az alsó húgyúti megbetegedés kristályképződéssel, hanem ismeretlen oktanú hólyaggyulladás áll a tünetek hátterében. Ennek okai közt több vírust is emlegetnek a kutatók (köztük a macska herpesz- kalici-, adeno- és szinkcicium képző vírusát), de ezek szerepét még nem sikerült pontosan tisztázni.

  vissza a tartalomhoz

Klinikai tünetek

Sok macskánál az első jel, hogy nem a macskavécébe vizelnek, hanem inkább a szilárd padozatra (csempére, konyhai munkaasztalra, mosdóba vagy fürdőkádba). Ezért is hiba ilyenkor megbüntetni őket, mert a jelenség nem tudatos "rosszaság", hanem a fájdalom következménye, a büntetés pedig ellenkező hatást vált ki, hiszen a stressz fokozódásához és ezáltal a tünetek súlyosbodásához vezethet.

A legtöbb beteg macska fájdalmasan erőlködve vizel és véres a vizelete. A nőstényekben olykor 1-1,5 cm-es hólyagkő fejlődik ki, amit műtéttel kell eltávolítani. A hímeknél pedig a kristályok és a húgyútakban termelődő ragacsos anyag keveréke vagy a húgycső masszív gyulladása elzárhatja a húgycsövet, ami megakadályozza a vizeletürítést. Ez az esetek kevesebb, mint 20 %-ában következik be. Ha ezt nem kezelik, 48 órán belül húgyvérűség következtében elpusztul a macska. Mivel a nőstények húgycsöve rövid és vastag, az elzáródás náluk csak kivételesen fordul elő.

  vissza a tartalomhoz

Diagnosztika

A kórelőzményi adatok, a klinikai vizsgálat, a vizeletvizsgálat, illetve, ha szükséges, akkor kiegészítő vizsgálatok alapján diagnosztizáljuk az alsó húgyúti megbetegedést. A kórelőzményi adatok fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, vagyis a diagnózis felállításához a tulajdonos közreműködésére minden esetben szükség van. A fizikális vizsgálat gyakori része a hólyagcsapolás (cystocentesis) és katéter felvezetése a húgycsőbe. Ehhez nyugtatásra, illetve altatásra lehet szükség. A vizelet vizsgálata minden esetben elengedhetetlen a diagnózis felállításához és ismételni is kell a gyógyulás ellenőrzése végett. Az első alkalommal az állatorvos megállapítja a vizelet fajsúlyát, tesztcsíkkal ellenőrzi a vizelet pH-ját és kémiai összetevőit, majd mikroszkóppal  megvizsgálja a lecentrifugált vizelet üledékét. Ez minden esetben elengedhetetlen, ugyanis a betegvizsgálat és a vizeletvizsgálat nélkül nem állapíthatóak meg a betegséggel járó legfontosabb diagnosztikai jelek, mint pl. a haematuria (vérvizelés), a crystalluria (kristályok a vizeletben), a pyuria (gyulladásos sejtek a vizeletben) vagy a bacteriuria (baktériumok a vizeletben). A vizelet alapos elemzése nélkül nem állítható fel diagnózis!

A laikusok körében nagyon elterjedt az a tévhit, hogy az alsó húgyúti megbetegedések diagnosztikájában ultrahang- vagy röntgenvizsgálat is szükséges, de ezek a legtöbbször feleslegesek. Az alapvizsgálatokkal (kórelőzmény, klinikai vizsgálat és vizeletvizsgálat) szinte minden esetben diagnózishoz lehet jutni, ha pedig nem, akkor esete válogatja, hogy mi a legjobb folytatás: a bakteriológiai vizsgálat, a vérvizsgálat, a röntgenvizsgálat, az ultrahangvizsgálat vagy a húgyhólyag tükrözése. Ennek eldöntését bízza egy gyakorlott diagnosztára. Önmagukban ugyanis ezek a kiegészítő vizsgálatok általában nem alkalmasak a diagnózis felállítására.

  vissza a tartalomhoz

Gyógykezelés

Minden esetet egyedileg, a klinikai- és a vizeletvizsgálat eredményének megfelelően kezelünk. Ha sem hólyagkő, sem pedig húgycsőelzáródás nem tapasztalható (üres a hólyag), akkor is el kell végezni a vizeletvizsgálatot. Ennek eredménye alapján diétát és/vagy gyógyszeres kezelést javaslunk, ami segít a probléma leküzdésében. Ha a húgycső elzáródott, az közvetlen életveszélyt jelent, ezért azt mielőbb igyekszünk felszabadítani. Ehhez katéter bevezetésére és rövid altatásra van szükség. A beavatkozás után a dugó jellegétől és a vizeletvizsgálat eredményétől függően hazaengedjük vagy további megfigyelés alatt tartjuk a macskát és katéterrel biztosítjuk a húgycső átjárhatóságát, különben kialakulhatnak a húgyvérűség tünetei. Ha erre van gyanú, akkor intravénás folyadékkezelésre van szükség.

A kezdeti kezelést követően 7-10 nappal újra ellenőrizzük a macskát és a vizeletét is. Erre azért van szükség, mert sok a látszólagos javulás, miközben a húgyhólyag gyulladása, a kő- vagy kristályképződés még mindig fennáll. Ha a kezelés idő előtt megszakad, az visszaeséshez vezethet. Ez amúgy is gyakori, ezért az ajánlott diétát vagy kezelést tartósan kell folytatni.

A kristályok közül leggyakrabban struvit kristályok keletkeznek a macska vizeletében. Ezek feloldhatóak, ezért az ilyen macskákat 2-3 hónapig olyan gyógytápokkal etetjük, amelyek nem csak segítenek megelőzni a kristályok képződését, de azok feloldódását is elősegítik. 

Ha a stressz áll a betegség hátterében, akkor annak megfelelő kezelést adunk.  Sok visszaeső macska esetében ez az egyetlen lehetőség.

A betegség egyik gyakori szövődménye a hólyagrenyheség. Ez azt jelenti, hogy a hólyagfal izmai képtelenné válnak a megfelelő összehúzódásra és ezáltal a vizelet kiürítésére. Megfelelő kezeléssel az izomtevékenység helyreáll, de ehhez napokra vagy akár egy hétre is szükség lehet. Máskor vesekárosodás kíséri a megbetegedést. Ez akkor következik be, ha a vizeletürítés tartósan akadályozott és a folyamatosan termelődő vizelet nyomást gyakorol a vesékre. Ha ez bekövetkezik, megfelelő kezelésre van szükség, amivel a vesék működése visszaállítható. Mindkét szövődmény annak az eredménye, hogy a probléma tartósan fennáll, ezért a macska időben megkezdett kezelésével megelőzhetőek.

Ha kandúr ismételten húgycsőelzáródásban szenved vagy emiatt húgycsőszűkület alakul ki annak végső, péniszbeli szakaszában, akkor az a perineális uretrosztomiának nevezett műtéttel orvosolható. Ennek célja a húgycső végső, szűk szakaszának a kiiktatása, ahol az elzáródás gyakran bekövetkezik. Drasztikusnak tűnő beavatkozás, de a macskák általában jól viselik és életmentő lehet. Ezzel a módszerrel megelőzhető a további elzáródás, de olykor ismétlődő baktériumos hólyaggyulladás alakul ki utána, ritkábban hólyagkő keletkezik. A műtét csak akkor javasolható, ha biztos, hogy a húgycső végső szakaszában alakultak ki az elzáródások, a macska többször visszaesik és másképp már nem kezelhető.

  vissza a tartalomhoz

Kórjóslat

A kórjóslat általában jó, mert a legtöbb macska állapota gyorsan javul, ha megfelelően kezelik és a visszaesés is többnyire megelőzhető. Ha tartósan fennáll a húgycsőelzáródás vagy rendszeres a visszaesés, akkor a kórjóslat bizonytalan. Sokszor az teszi reménytelenné az esetet, hogy a tulajdonosok otthon kísérleteznek a beteg kezelésével. Ez vagy felesleges, pl. antibiotikumot adnak, mert nem tudják, hogy macskák alsó húgyúti megbetegedésének kevesebb, mint 2 %-ában áll fenn bakteriális fertőzés, vagy ártalmas is, mert gyulladáscsökkentőkkel károsítják a veséket. Akár így, akár úgy, ezek a próbálkozások jelentősen rontják a cica gyógyulási és életben maradási esélyét.

  vissza a tartalomhoz

Megelőzés

A visszaesések megelőzése érdekében két feladatra kell koncentrálni:   

  1. Speciális tápok kaphatóak, amelyek segítenek megelőzni a visszaesést. Ezt a vizeletvizsgálat eredménye alapján választjuk ki. Leggyakrabban magnézium-ammónium foszfát (struvit) kristályokat találunk a vizeletben, ezért a visszaesés megelőzésére olyan gyógytápot javaslunk évekig etetni, ami összetétele révén elősegíti a kristályok feloldását és újabbak termelődését. Ha a vizeletben kalcium oxalát kristály van, akkor más típusú gyógytáppal azok képződése is megelőzhető. Ezek mellett más kristályok is előfordulhatnak, amelyek eltérő kezelést igényelhetnek, ezért is elengedhetetlen a vizeletvizsgálat a gyógykezelés megkezdése előtt.

  2. A betegség megelőzése érdekében igyekezni kell növelni a vízbevitelt. Ha gyógytápot eszik a macska, az úgy van összeállítva, hogy minél többet igyon utána. Ha más eledelt eszik, akkor pedig ajánlott a száraz tápokat vízzel keverni vagy konzervtápot etetni helyettük, mert ez esetben a táplálékkal több vizet vesz fel. A többlet víz hígítja a vizeletet, ami csökkenti a kristályok kialakulásának valószínűségét. Mindig legyen bőséges mennyiségű friss ivóvíz a macska előtt. Ha a macska nem iszik tálból, akkor érdemes megpróbálni csapból folyó vízzel itatni legalább kétszer napjában. Kapható a vizet frissen tartó ivókút is az ilyen kényes macskák részére.

  3. A betegség különböző formái esetén a visszaesés esélye megfelelő gyógyszerekkel is csökkenthető. Annak eldöntése, hogy mikor melyik kezelésre van a cicának szüksége, szakember feladata.

  4. Mivel az utóbbi években a szorongás és a stressz kóroki szerepe egyre inkább előtérbe került, ezért igyekezni kell a stressz-helyzeteket mielőbb feloldani. Ilyen lehet a költözés, a lakás felújítása és a bútorcsere, családtagok távozása vagy újak érkezése, illetve az ablakon át látott madáretető vagy másik macska is.

Ha nem gyógytápot, hanem egy a kereskedelmi forgalomban kapható tápot eszik a macska, amire az van ráírva, hogy segít megelőzni az alsó húgyúti betegség vagy a kristályok kialakulását, akkor az a vizeletet savanyítja, vagyis csak a struvit kristályok kialakulása ellen véd. Az ilyen táp etetése káros a másfajta kristályképződéssel járó megbetegedésekben vagy ha már vesekárosodás áll fenn, illetve a gyakran kristályképződés nélküli alsó húgyúti gyulladások esetén is. Ezért nem tanácsos ilyet adni a középkorú vagy idősebb macskáknak sem.

  vissza a tartalomhoz

 

 VISSZA A NYITÓ OLDALRA

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
Mancsok Állatorvosi Rendelő

 

© MANCSOK