Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  MACSKATARTÓKNAK

ki tartson?

új cica a háznál

összeszoktatás

nevelés

takarmányozás

ápolás

egészségvédelem

betegségek

tenyésztés

vissza

mentsen életet

  KUTYATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  ÁLLATTENYÉSZTÉS

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A macska alomnevelése

 

Az anyamacskák általában odaadóan gondoskodnak a kicsinyeikről, amelyek 100 gramm körüli testtömeggel születnek. A 90 grammnál kisebbek általában elpusztulnak. Az első napi súlyvesztés után 7-10 grammot gyarapodnak naponta, így az első két hét során megduplázódik a súlyuk. Ajánlott folyamatosan ellenőrizni és feljegyezni a testtömeg-gyarapodásukat.

Az alomnevelés tárgyalását az első hetek bemutatásával kezdjük, majd ismertetjük a szoptató anyák takarmányozását, a kiscicák mesterséges felnevelését, az alom egészségvédelmét és az alomnevelés soráén gyakran fellépő problémákat

 

Az első hetek

 

Az első két hét során az újszülöttek gyakorlatilag csak esznek és alszanak. Ha az etetés alatt vagy után sírnak, akkor az általában annak a jele, hogy az anyának nincsen elegendő teje vagy betegek. Mindkét esetben állatorvost kell felkeresni. Ha kevés az anya teje, akkor naponta néhány alkalommal kiegészítő etetésre is szükség lehet. Erre az ötnél nagyobb számú almok esetében minden esetben ajánlott 3 hetes kortól sort keríteni.

Ebben az időszakban az anya az ideje legnagyobb részét a kicsinyeivel tölti, amelyek kezdetben akár 1-2 óránként is szophatnak. Az anyai gondoskodás mellett elsősorban megfelelő környezetre, vagyis nyugalomra és melegre van szükségük. Ajánlott rendszeresen ellenőrizni a jóllakottságukat, a fejlődésüket és a környezetük hőmérsékletét is. Ilyenkor különösen érzékenyek a fertőzésekre, és anyatej vagy meleg hiányában akár 24 órán belül elpusztulhatnak.

Ha az anya nem marad az ellető ládában, akkor mesterségesen kell fenntartani annak a hőmérsékletét a már bemutatott módszerek valamelyikével. A kezdetben 30,0-32,0 °C közötti hőmérsékletet néhány nap után fokozatosan csökkenteni kell, a 10. napra 26 °C-ra, majd 4. hét végére 22,0 °C-ra. Ha az alom nagy, ennél alacsonyabb hőmérséklet is elegendő lehet, mert a kiscicák összebújva melegíthetik egymást.

Ha az anya nem érzi a kicsinyeit biztonságban, mert az ellető láda túl világos, forgalmas vagy zajos helyen áll, akkor idegessé válhat. Ilyenkor meg kell próbálni az ellető dobozt takarással védettebbé tenni. Előnyös, ha annak felnyitható a fedele, emellett az is, ha az alom a lakás egy meglehetősen nyugodt és árnyékos pontján van elhelyezve. Néhány állat, különösen az első fialást követően idegesebb, mint a többi. Ezek megpróbálják átköltöztetni a kicsinyeiket, és elrejteni akár a tenyésztő elől is. Az alom ismételt átköltöztetése meglehetősen veszélyes. Ha nem avatkoznak időben közbe, és az anya veszélyben érzi a kicsinyeit, akár meg is ölheti őket. Ezért az ilyen anyát már az első próbálkozás után egy zavartalan, árnyékos és csendes, zárt helyen (pl. külön szobában egy letakart ketrecben) kell elhelyezni a kicsinyeivel együtt.

A fialás után az anya hüvelyéből 3-7 napig véres váladék ürülhet. Ez normális. Ha egy hétnél tovább tart, akkor viszont állatorvoshoz kell fordulni. Az anyák a fialást követően rövidesen elkezdenek tüzelni és ha ilyenkor befedeztetik, akkor vemhesülnek is.

A kiscicák vakon születnek, és csak 7-10 napos kor körül kezd el kinyílni a szemük, de csak 4-5 hetes koruktól látnak jól. Ha a szemek kinyílása előtt a szemhéjak megduzzadnak, akkor mielőbb óvatosan fel kell nyitni azokat. Ehhez előbb langyos vízzel, vagy bórvízzel benedvesített vattacsomóval kell borogatni a szemeket. Ha a duzzanat fertőzés következménye, akkor gennyes váladék ürül a szemrésből, ami súlyos probléma, amit az állatorvos utasítása szerint kell kezelni. Ha 2 hetes korig nem nyílnak ki a kicsik szemhéjai, akkor is ajánlott állatorvoshoz fordulni velük.

A kicsinyek fülei is 2 hetes korra nyílnak ki, de csak 4 hetes korukra hallanak jól.

Nagyon gyorsan fejlődnek, az első élethét során gyakorlatilag megduplázzák a születési súlyukat. Az első héten ajánlott minél kevesebb beavatkozásra törekedni. A 2 hetes kiscicák már megpróbálnak felállni és a fejletlen érzékszerveik ellenére képesek reagálni a környezeti ingerekre is. 3 hetesen már járnak és igyekeznek kimászni az ellető ládából, 4 hetesen pedig szaladnak és játszanak is. Ilyenkor már elkezdheti az etetésüket, kapjanak alomtálcát és kaparófát is.

vissza az elejéhez

 

A szoptató anyák takarmányozása

 

A szoptatás ideje alatt az anyák még a vemhes állatoknál is több táplálékot igényelnek, ezért ebben az időszakban a legjobb minőségű kölyökmacska vagy szoptató tápot szinte korlátlanul ajánlott biztosítani a számukra. Ez azt jelenti, hogy a lehető legjobb minőségű táplálékról kell gondoskodni az anyák számára, emellett tovább kell növelni az adagot a napi etetések számát is, valamint állandó ivóvízellátásra is szükség van. A szoptató nőstények által felvett táplálék mennyisége néhány nappal a fialás után már meghaladhatja a különben szokásos mennyiség dupláját, és rövidesen akár annak a négyszeresét is elérheti. Tehéntejet nem érdemes itatni, mert az általában többet árt, mint amennyi haszna van. A szoptatás ideje alatt a száraz tápot ajánlott benedvesíteni, egyrészt mert így elősegíti, hogy az anya több vizet vegyen fel, másrészt idővel a kicsinyek is fogyaszthassanak belőle. Az elszoktatást legkorábban 6 hetes kortól lehet megkezdeni az addigra már nedves táphoz szoktatott alom lassan növelt etetésével. Az anya adagjának a csökkentése is csak ekkortól kezdhető meg az egyedi kondíciója figyelembevételével.

vissza az elejéhez

 

Az elárvult cicák felnevelése

 

Ha az anya elpusztult, elutasítja az almot, nincsen vagy fertőzött a teje, akkor a kicsik folyamatosan sírnak. Ilyenkor akár az egész alom is elpusztulhat akár 1-2 napon belül, ezért mielőbb meg kell próbálni más anyához dajkásítani vagy el kell kezdeni a mesterséges felnevelésüket.

A legjobb megoldás a dajkásítás. A nőstények általában könnyen elfogadják a saját kölykeikhez hasonló méretű (és nem életkorú) kiscicákat. Ha ez sikerül, még akkor sem biztos, hogy a dajka képes felnevelni két almot, ezért gondoskodni kell a kicsinyek kiegészítő táplálásáról is.

Ha a mesterségesen felnevelés mellett dönt, ehhez a kereskedelmi forgalomban kapható, macskáknak gyártott tejpótló tápszert kell beszerezni. Ebben az esetben is törekedni kell arra, hogy az újszülöttek legalább az első 12-24 órában az anyjuktól is szopjanak, mert ilyenkor veszik fel a föcstejet, amivel sok ellenanyagot ad át az anya.

A mesterséges nevelés során macskáknak gyártott cumisüvegből, pipettából, fecskendőből vagy gyomorszonda segítségével kaphatnak tejpótló tápszert. A legelterjedtebb etetési mód a cumisüvegből való szoptatás. Ehhez hason fekvésben helyezze a cicákat az összezárt lábai közé vagy egy asztalra helyezett törülközőre, nyomjon ki néhány csepp tejet a cumisüvegből és tegye a cumit a szájukba. Általában hamar megtanulnak így enni.

Ha túl gyengék vagy éretlenek ahhoz, hogy így táplálkozzanak, akkor gyomorszondás etetésre van szükség. Ha az újszülöttek még nem tudnak szopni, akkor ez az egyetlen lehetőség, amúgy meg azért hasznos, mert jelentősen felgyorsítható vele az etetés. Ehhez a beavatkozáshoz némileg több tapasztalatra és bátorságra van szükség, de nem igazán bonyolult. A kutyánál leírtak szerint végezzük és a macskáknak is szükségük van napi 2-3 szoptatásra a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében.

A mesterséges felneveléshez a kereskedelmi forgalomban kapható macska tejpótló tápszert az azon feltüntetett napi adagban ajánlott használni. Az előírás szerint beoldott tápszert testmelegen, 35-38 °C-ra felmelegítve, az alkaron tesztelve kell etetni. Ha nincs macska tejpótló tápszere, akkor se használjon feles tejet, mert az nem felel meg a kiscicák igényeinek. Alkalmilag szóba jöhet a kecsketej, de az elterjedt vélekedéssel szemben valójában ez is gyenge a számukra. Ha a tenyésztőnek magának kell a helyettesítőt összeállítani, akkor keverjen 6 evőkanál cukrozatlan sűrített konzervtejhez ugyanannyi vizet és 8 evőkanál natúr joghurtot (ne zsírmenteset), valamint 3 vagy 4 tojássárgáját (fehérjét ne). Ez a keverék alkalmas a kicsik ideiglenes etetésére, de se nem olcsóbb, se nem jobb, mint a gyári macska tejpótló tápszerek.

A házi macska újszülöttjei eleinte 2-4 óránként igényelnek etetést. Egy-egy alkalommal általában néhány millilitert igényelnek csupán, de az igény a 3. hétre már 10 ml-re emelkedik. Minden etetés után tapintással kell ellenőrizni, hogy elég feszes-e a hasuk, illetve nem túl feszes? 2-4 hetes életkor között már elég 6-8 óránként etetni. A mesterséges tejtáplálást addig kell folytatni, amíg a kicsik már elég idősek, hogy kizárólag kölyöktápot egyenek.

Ha nincs anyjuk, akkor a kutyákhoz hasonlóan fontos, hogy minden etetés után langyos vízzel megnedvesített vattával a végbél környékét simogatva kell ürítésre ingerelni őket, különben elpusztulhatnak. Csupán 3-4 hetes kortól kezdenek maguktól is üríteni, 4 hetes kortól pedig az alomra kell helyezni őket az etetések után.

Ha az anya szoptatja a kicsinyeit, de azok a kevés anyatej vagy a nagy alomszám miatt kiegészítést igényelnek, akkor a fent ajánlott napi etetések fele-harmada is elegendő lehet. Ilyenkor a túletetést el kell kerülni. A tálcás etetést legkorábban 3 hetes korban lehet elkezdeni a kutyánál bemutatott módon.

vissza az elejéhez

 

Az alom egészségvédelme

 

A macskák fejlődési ütemét rendszeres mérlegeléssel kell ellenőrizni. Az optimális gyarapodás heti 50-100 gramm között van. Ha ezt nem éri el a macska, vagy gyenge a kondíciója, akkor alul van táplálva, ha meghaladja, akkor túl. A almot a fialást követően és minden védőoltás alkalmával meg kell vizsgáltatni állatorvossal.

A kiscicák körében gyakran okoznak problémákat a bélparaziták. Ilyenkor tartósan puha, esetleg véres lehet az ürülékük, csökkenhet az étvágyuk, gázossá, dobszerűen feszessé válhat a hasuk, csomókban hullhat a szőrük és visszamaradhatnak a fejlődésben is. Egyes élősködőket az anyjuktól kapják, másokat pedig a környezetükből, az ivóvízzel vagy nyers hússal veszik fel, de olyan parazita is van amivel a bolhákat elfogyasztva fertőződnek meg. A mikroszkopikus méretű kórokozókat természetesen nem láthatjuk a bélsarukban, de a nagyobb bélférgeket is csak ritkán, ugyanis azok általában megemésztődnek, ezért csak kivételesen ürülnek ki egyben a bélsárral. 3 hetes kor után a legtöbb bélparazita már kimutatható bélsárvizsgálattal.

A gyógykezelés annak függvénye, hogy milyen parazitáról van szó. Óvakodni kell a szabad kereskedelmi forgalomban kapható “féreghajtó hatású” készítmények használatától, mert azok általában megbízhatatlanok, néha mérgezőek (pl. a fokhagyma tartalmúak). A bélférgek elleni kezelést minden kiscicánál 2 hetes életkorban el kell kezdeni, amit 2 hetente, tehát 4, 6 és 8 hetes korban meg kell ismételni. Ezt követően fél éves korig havonta ajánlott újra elvégezni a féregtelenítést, utána pedig a macska életmódja és táplálása határozza meg a kezelések gyakoriságát. Mivel a macska orsóférgességének egyik köztigazdája az egér, ezért az egerésző macskákat havi rendszerességgel ajánlott féregteleníteni a környezet fertőzésének elkerülése érdekében.

Kezelés hiányában a kifejlett orsóférgek rendkívül nagy számban teszik le a petéiket, ami a bélsárral ürül és a környezetben nagyon sokáig fertőzőképes marad. Az embert is megfertőzhetik, ezért is ajánlott rendszeresen védekezni.

Külső parazitás fertőzés, különösen bolhásság minden életkorban előfordulhat, de a masszív fertőzés a kiscicák vérszegénységét és olykor elhullását is okozhatja. Csupán kevés hatékony és biztonságos, fiatal korban is használható bolhairtó készítmény kapható. A kezelés érdekében forduljon állatorvoshoz. A kutyák számára gyártott bolhairtók gyakran halálos mérgek a macskák számára.

A kombinált védőoltások beadatását 6 és 8 hetes életkor között tanácsos megkezdeni, majd 3-4 hetente kell ismételni 14-16 hetes korig.

vissza az elejéhez

 

Problémák az alomnevelés során

 

Az alomnevelés során számítani lehet néhány jellegzetes problémára.

 

Az anyai gondoskodás hiánya

Szerencsére ritka, hogy egy anyamacska nem gondoskodik a kicsinyeiről megfelelően, vagyis magukra hagyja, nem szoptatja, nem tisztogatja, esetleg látszólag minden ok nélkül ide-oda költözteti őket. Ezek gyakran betegségek jelei, de lehet viselkedészavar is. Császármetszés után gyakrabban fordul elő. Ilyenkor meg kell vizsgáltatni az anyát egy állatorvossal, és kezeltetni kell az egészségügyi problémáit. A leggyakrabban magzatburok visszatartás és tejmirigy-gyulladás áll a jelenség hátterében, ilyenkor átmeneti. Emellett gondoskodni kell a teljes nyugalomról, és ha szükséges, akkor az alom kiegészítő etetéséről és ápolásáról is. Azokat a nőstényeket, amelyek ismételten rosszul nevelnek, ki kell selejtezni.

 

Az anyai agresszió

Az anyai agresszió egy ritka viselkedési zavar, ami a fialás után alakul ki. Két formája van. A gyakoribb az, amikor az anyamacska agresszíven védi a kölykeit az emberektől, más macskáktól, illetve az együtt élő kutyáktól. A ritkább forma, ha az anya látszólag minden ok nélkül elpusztítja a saját kicsinyeit. Mindkettő hátterében állhat zavarás és stressz, valamint betegségek is, de ha semmilyen ok nem mutatható ki, akkor meg kell fontolni a nőstény kiselejtezését.

 

Tejláz

Tejláz (eklampszia) akkor jelentkezik, amikor az anya kalcium tartaléka egy kritikus érték alá csökken a tejtermelés időszakában. Ez általában a kicsinyek 4 (2-5) hetes korában következik be, de olykor fialás előtt és a szoptatás végén is kialakulhat. A leggyakrabban a nagy almot nevelő anyákat érinti. Ilyenkor előbb elgyengülnek, gyakran hánynak és hasmenésük van, merevvé válik a járásuk, majd izomgörcsöket mutatnak, végül vad zihálás, izomremegés és a merev lábak rángása jelentkezik. Ez az állapot segítség nélkül fél-egy órán belül elhulláshoz vezethet, ezért mielőbb állatorvoshoz kell fordulni.

 

Az újszülöttek hemolitikus betegsége

Az újszülöttek hemolitikus betegsége (neonatal isoerythrolysis) szerencsére ritka. A macskáknak három vércsoportja van, A, B és AB. A legtöbb házi macska az A vércsoportba tartozik. A betegség akkor lép fel, amikor az anya vércsoportja B, a kicsinyeié pedig A. Ilyenkor ugyanis az első napokban elfogyasztott magas ellenanyag-tartalmú föcstejből felszívódó ellenanyagok elpusztíthatják az újszülöttek vörösvértesteit és velük magukat a kiscicákat is. Ezért ajánlott előre megvizsgáltatni a tenyészállatok vércsoportját és kerülni kell, hogy B vércsoportba tartozó nőstényt A vércsoportba tartozó kandúrral párosítsanak. Ha ez elkerülhetetlen vagy már bekövetkezett, akkor azzal előzhető meg, hogy nem engedik a kicsinyeket az első két napon az anyjuk tejét szopni, de ebben az esetben az anyai ellenanyagok hiánya okozhat problémákat.

vissza az elejéhez

 

UGRÁS A KÖVETKEZŐ RÉSZHEZ

 

 VISSZA A NYITÓ OLDALRA

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
Mancsok Állatorvosi Rendelő

 

© MANCSOK, 2017.