Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  MACSKATARTÓKNAK

  tenyésztés

felkészülés

vemhesítés

vemhesség

fialás

alomnevelés

elválasztás

  vissza

  KUTYATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  ÁLLATTENYÉSZTÉS

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A macska vemhessége

 

A macskák vemhessége általában eseménytelenül zajlik. A megtermékenyülés után néhány macskánál reggeli hányás léphet fel, amit általában a vemhesség végéig tartó farkasétvágy követ. Ezen kívül a macskák vemhességét viszonylag kevés probléma jellemzi.

Ha van a macskával együtt tartott kijáró állat (pl. kutya), akkor a bolhásság folyamatos megelőzésére is figyelmet kell fordítani, ugyanis a kiscicák könnyen megfertőződhetnek és a körükben a bolhásság akár súlyos vérszegénységet is okozhat. Erre a célra a néhány hetes kiscicák részére spray-, a vemhes nőstények számára pedig rácseppentős készítmények kaphatók. A vemhes állatokat nem szabad védőoltásban részesíteni, ezért a leghelyesebb a fedeztetés előtt vagy a választás után elvégezni a megelőző beavatkozásokat.

A macska vemhességét négy témakörben tárgyaljuk. Ezek a vemhesség megállapítása, a vemhes nőstények takarmányozása, a vemhesség megszakítása és az álvemhesség.

 

A vemhesség megállapítása

 

A vemhesség első jele az ivarzás elmaradása. A nőstényt ajánlatos 3-4 héttel a fedeztetés után állatorvossal is megvizsgáltatni. Ekkor a vemhesség általában már igazolható. Tapintással a 17. és a 25. nap között észlelhető a vehem a legkorábban. Diagnosztikai ultrahangkészülék segítségével is általában csak a 22-25. naptól állapítható meg biztosan a vemhesség, a magzati szívverés pedig legkorábban a 26. naptól látható. Emellett a 28. naptól a vér relaxin hormon vizsgálatával is egyértelműen igazolható a macskák vemhessége. A 45. naptól készített röntgenfelvételeken pedig a már elcsontosodott koponyák száma alapján biztonságosan megállapítható a várható alomszám is.

vissza az elejéhez

 

A vemhes nőstények takarmányozása

 

A vemhes nőstény macskák energia és tápanyag igénye a vemhesség kezdetétől fogva magasabb, mint a vemhesülés előtt volt. Ilyenkor az igény fokozatosan mintegy 50%-kal emelkedik, olykor az eredeti duplájára-másfélszeresére is nőhet. Ha ebben az időszakban felnőtt macskatápot kapnak a nőstények, akkor abból többre van szükségük annak érdekében, hogy biztosítani tudják a megnövekedett igény kielégítését. Mivel a vemhesség végén a vehem mérete akadályozza, hogy az anyák sokat egyenek, így akár a normál felnőtt táppal igény szerint (ad libitum) etetett nőstények is hiányállapotba kerülhetnek. Ezért is tanácsos a vemhes nőstényeket lehetőleg még a párzás előtti héten a lehető legjobb minőségű kölyökmacska vagy vemhes macska tápra állítani. Ezek elegendő tápanyagot biztosítanak az anya és a fejlődő magzatok számára, ezért nem szükséges mellettük további energia, fehérje, vitamin vagy ásványi anyag kiegészítést adni. Minden etetésnél gondoskodni kell a nőstény számára elegendő táplálékról, és adagolt etetés esetén a napi etetések számát is ajánlott növelni a vemhesség előrehaladtával. Emellett mindig álljon az anya előtt elegendő elegendő mennyiségű friss ivóvíz is.

A jobb étvágy és a gyakoribb evés a vemhesség végére általában 40-50% testsúlygyarapodást eredményez. Ennek egy része a vehem, a többi olyan tartalék, amit a szoptatás első 3-4 hete alatt felél majd az anya.

vissza az elejéhez

 

A vemhesség megszakítása

 

Macskáknál a magzatok méhbeli megtelepedésének megakadályozására a kutyáknál leírt eljárások (nidáció gátlás) nem alkalmazhatók, de a vemhesség különböző szakaszaiban kiváltható művi abortusz. Erre a leggyakrabban akkor van szükség, amikor a nőstény véletlenül vemhesül. Ilyenkor a kutyához hasonlóan több eljárás is alkalmazható, de ha nem tenyészállatról van szó, akkor a legjobb ivartalaníttatni a macskát. A vemhesség fennállása az első harmadban nem okoz műtéti nehézséget.

vissza az elejéhez

 

Álvemhesség

 

Ha megtörténik a peteleválás, akkor megszakadnak a nőstény ivarzási ciklusai még akkor is, ha a levált petesejtek nem termékenyültek meg. Ilyenkor álvemhesség alakul ki, aminek a kutyával szemben a macskák (és a többi provokált peteleválású faj) esetén az egyetlen tünete abban áll, hogy az ivarilag aktív szezon ellenére az érintett nőstények hetekig nem ivarzanak. Az álvemhesség hossza általában megegyezik a vemhességével, de attól eltérő is lehet.

Az álvemhesség kialakulásának többféle oka is lehet. A leggyakrabban akkor találkozunk vele, amikor a nőstény terméketlen kandúrral párosodik, mert a peteleválás ilyenkor is bekövetkezik, de a megtermékenyülés elmarad. Egyes esetekben az is megtermékenyülés nélküli peteleválást okoz, ha a tenyésztő túl sokat simogatja a macskát az ivarzás idején. Emellett a peteleválást és az álvemhességet szándékosan, vagyis mesterségesen is ki lehet váltani. Bárhogyan is kerüljön sor a megtermékenyülés nélküli peteleválásra, mindegyik esetben ugyanaz lesz a következménye, vagyis a levált tüszők helyén sárgatestek képződnek, amelyek sárgatest hormont (progeszteron) termelnek, ezért a vemhességhez hasonlóan leáll a ciklikus ivarzás. Ez hasonlít ahhoz, mint amikor mesterségesen adagolják a nőstények ivarzásának elnyomására a progeszteron származékokat, és a mellékhatásai is hasonlók, bár általában enyhébbek. De ez akkor is egy betegség. A leghelyesebb ezért az, ha a tenyésztő nem kockáztatja meg az álvemhesség kialakulását, vagyis nem pihenteti túl sokáig a nőstényeket, hanem azok kondíciójának és a tenyésztői szervezet szabályainak figyelembevételével évente legalább kétszer pároztatja a nőstényeket, a kiselejtezett és a nem tenyésztési célból tartott állatokat pedig mielőbb ivartalaníttatja.

A macskának van egy a kutya álvemhességére némileg emlékeztető, de attól mégis eltérő másik betegsége is, amivel szerencsére ritkán találkozunk. Ilyenkor a nőstények tejmirigyei óriásira nőnek és gyakran tej fejhető ki belőlük. Ez egy rendkívül makacs betegség, aminek a kezelése még ma sem tekinthető teljesen megoldottnak. Gyakran eredményes a gyógyszeres kezelés, de az olykor hatalmasra duzzadt tejmirigyek amputációja lehet az egyetlen megoldás. A kórképet az álvemhességtől való megkülönböztetés érdekében tejmirigy-hiperpláziának vagy tejmirigy-hipertrófiának nevezik.

További érdekesség, hogy a tenyészetekben olykor előfordul, hogy a frissen ivartalanított nőstények újszülötteket lopnak az anyáktól, és azokat esetleg még szoptatják is. Ez azonban csak közvetlenül az ivartalanítás után lehetséges, később már nem fordulhat elő.

vissza az elejéhez

 

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
Mancsok Állatorvosi Rendelő

 

© MANCSOK, 2017.