Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

összeszoktatás

nevelés

takarmányozás

ápolás

egészségvédelem

tenyésztés

vissza

  KUTYATARTÓKNAK

  MACSKATARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  ÁLLATTENYÉSZTÉS

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A vadászgörény alomnevelése

 

A görénytenyésztőknek fel kell készülniük arra is, hogy a kölykökkel nem csak a fialás során, de az azt követő időszakban is gyakran adódnak problémák. A részleteket az első hetek, az anyák takarmányozásának, a kölykök mesterséges felnevelésének és kiegészítő takarmányozásának, valamint az alom egészségvédelmének és a korai szocializáció és habituáció bemutatásával tárgyaljuk.

 

Az első hetek

 

Ahogy a fialás során, úgy az első napokban szintén nem szabad zavarni az anyákat, ellenkező esetben elhagyhatják vagy felfalhatják a kicsinyeiket. Ez sajnálatosan gyakori, ezért még akkor is számolni kell vele, ha különben látszólag ideálisak a körülmények. A leghelyesebb, ha az első héten meg sem érintik az újszülötteket és az első két héten nem cserélik ki az alomanyagot sem, mert az is problémát okozhat. Emiatt viszont számítani kell arra, hogy kellemetlen szagok keletkeznek, és egyre nagyobb szükség lesz az elszívásos szellőztetésre.

Leginkább az anya etetései adnak lehetőséget arra, hogy ellenőrizze az újszülötteket. Azok eleinte finom, fehér szőrrel fedettek, ami 5-6 napos korra kiszürkül. Ne ijedjen meg, ha 8-nál többet talál az alomban. Annak ellenére, hogy az anyáknak csupán 4 pár tejmirigyük van, általában nem okoz problémát a 8-nál nagyobb számú egyedből álló almok felnevelése sem, feltéve, hogy elegendő és megfelelő minőségű táplálékot kapnak az anyák.

Az anyákat is kritikus szemmel kell figyelni a fialás körüli időszakban. Gyakori a méh és a tejmirigyek fertőzése és gyulladása. Ezért rendszeresen ellenőrizni kell őket, és mielőbb állatorvoshoz kell fordulni velük, ha rendellenes hüvelykifolyást vagy a tejmirigyek fájdalmas duzzanatát észleli. A párzás során elszenvedett sérülések mellett ezek okozzák a legtöbb anya halálát.  

Olykor az okoz nehézséget, hogy nincsen teje az anyának. Ez általában a stressz következménye, amit zaj vagy más zavarás is okozhat a fialás alatt és az azt követő időszakban. Ilyenkor az újszülöttek folyton szopnak, de nem jutnak táplálékhoz, ezért vékonyak maradnak, idővel szinte átlátszókká válnak és elpusztulnak. 

Az egészséges kölykök az első 3 hetet kizárólag szopással és alvással töltik. Kezdetben csipogó hanggal hívják fel magukra a figyelmet és nagyon átható, kellemetlen, szúrós szaguk van. Legkorábban csak egy hetes koruk után vehetők kézbe, de akkor sem szoptatás közben, hanem az anya etetése alatt, vagyis amikor a legkevésbé zavarja. Az első alomcserével viszont várni kell még legalább egy további hetet, mert az túl nagy felforduláshoz vezet.

A kölykök tejfogai 2 hetes korban kezdenek el kibújni. Ekkor már figyelni kell a szemüket, mert a macskákhoz hasonlóan néha még a csukott szemű újszülöttek szemében is előfordul fertőzés. Ilyenkor a szemhéjak felduzzadnak a gennytől, ami mielőbbi állatorvosi segítséget igényel.

A kölykök 3 hetes korukban elkezdik elhagyni az almot. Ilyenkor már mintegy 100 gramm a súlyuk, még nem látnak, de már kiszínesednek, a hangjuk pedig libagágogáshoz válik hasonlóvá. Ha a ketrec alja nem zárt, illetve nem elég sűrű rácsból készült vagy rosszul van berendezve, akkor a különböző résekbe beszorulva könnyen bajba kerülnek. A rácsos aljú ketreceknek ezért ajánlott kartonpapírpapírral vagy plexivel gondosan letakarni az alját, nehogy beleakadjon a lábuk és a berendezési tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy ne szorulhassanak mögéjük.  

A kölykök 3 hetes kortól kezdenek el az anyjuk tápláléka iránt is érdeklődni. Ezt érdemes kihasználni és megkezdeni az etetésüket, mert az anyjuk már nagyon lesoványodik ekkorra. A kölyöknek is a legjobb minőségű, legkevesebb 35% fehérjét és több mint 20% zsírt tartalmazó táplálékra van szükségük.

A kölykök látása és a hallása is csupán a 4-5. héten kezd el működni, miután kinyíltak a szemeik és a füleik. Az 5 hetes kölykök már nagyon aktívak és teljesen kiszőrösödtek.

vissza az elejéhez

 

A szoptató anyák takarmányozása

 

A szoptató anyáknak a lehető legjobb minőségű, nagyon magas fehérje- és zsírtartalmú táplálékot kell igény szerinti mennyiségben biztosítani. Az anyák fehérjeigénye ilyenkor eléri 35-40%, a zsírigénye pedig legalább 25%. Ebben az időszakban a fenntartó adagnak akár a 1,5-3-szorosát fogyasztják még a legjobb minőségű táplálékból is, ennek ellenére mégis lesoványodnak, különösen a nagyszámú kölyökből álló almok felnevelése során. Ezért azoknak az anyáknak, amelyek száraz tápot vagy azt is esznek, korlátlan mennyiségben álljon előttük egész nap, a nyers eleséggel takarmányozottak pedig naponta legalább 4-5 etetést igényelnek a szokásosnál nagyobb mennyiségben biztosított jó minőségű zsíros húsokból.

Kedvező, ha a szoptató anyák nedves és száraz táp keverékét fogyasztják. Ez javít a táplálékfelvételükön, és lehetővé teszi azt is, hogy a kölykök 3 hetes korától megossza velük az eledelét.

Sokan adnak vitamin és ásványi anyag kiegészítőket is az anyáknak, mások pedig naponta egy kávéskanálnyi friss májat kínálnak a szoptatás alatt vitaminkiegészítés gyanánt. Emellett tekintettel kell lenni arra is, hogy a szoptató anyák a szokásos ivóvíz adagjuk 2-3-szorosát igénylik. Ha ilyenkor nem jutnak elegendő ivóvízhez, akkor csökken a tejtermelésük.

A tejitatás inkább kerülendő, mert a vadászgörények is gyakran laktózérzékenyek, de laktózmentes tejet kaphatnak.

vissza az elejéhez

 

Az elárvult kölykök mesterséges felnevelése

 

Az elárvult kölyköket a legjobb egy másik anyához dajkásítani. Ha erre nincsen lehetőség, akkor arra kell készülni, hogy rendkívül nehéz mesterségesen felnevelni őket. Meleg környezetre van szükségük és 20% körüli zsírtartalmú tejpótlót igényelnek, amire leginkább a macskának gyártott készítmények használhatók némi tejszínnel dúsítva. Az első hetekben ezzel a keverékkel kell 2-3 óránként szemcseppentőből vagy cumisüvegből táplálni őket, de sajnos még így is az várható, hogy sok elpusztul majd közülük. A megmaradtak viszonylag korán nedves eleséghez szoktathatók és 5 hetes korukra már képesek kizárólag ezt fogyasztani.

vissza az elejéhez

 

A kölykök kiegészítő táplálása

 

Ha az anya szoptat, de kevés teje van, vagy nagy almot nevel, akkor lelassul a kölykök fejlődése. Ilyenkor nem 3, hanem már 2 hetes kortól ajánlott kiegészítő etetést biztosítani. Ebből a célból előbb egy tálcáról kínált, előírás szerint hígított, majd tejszínnel dúsított macska tejpótló tápszert (esetleg fele-fele arányban tehéntejet és tejszínt) kapjanak, majd ebbe kell egyre több aprított nedves görényeleséget belekeverni nekik.

vissza az elejéhez

 

Az alom egészségvédelme

 

A kölykök fejlődését folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Mérlegelje őket, vizsgálja az élénkségüket, a bőrüket és a bundájukat. Szükség van az anya és az alom állatorvosi vizsgálatára is.

A vadászgörények ritkán szenvednek parazitózisokban, így bélférgességben is, ezért az esetükben nem alkalmazunk rendszeresen féreghajtókat a megelőzés céljából, hanem 5 hetes korban a kölykök parazitológiai bélsárvizsgálatát ajánlott elvégeztetni. Minden állatorvosi vizsgálatnál ellenőrizni kell a bolhásságot és a fülrühösséget, valamint a séták után a kullancsokkal történt fertőzést is. A sétáltatott állatok viszont gyakran fertőződnek bolhákkal, ezért védekezni kell a külső paraziták ellen. 

Az első szopornyica elleni védőoltásokra 6-8 hetes életkorban kerülhet sor. Ezt 2-4 hetente ajánlott megismételni úgy, hogy az utolsó oltás 14 hetes kor utánra essen. A sétáltatott vadászgörényeket 12 hetes koruk után ajánlott veszettség ellen is beoltatni. Ezt a szopornyica elleni védőoltásoktól legalább 2 hét különbséggel kell elvégezni. Az oltások ismétlése az állatorvos utasításai szerinti ütemezésben történjen.

Mindkét nembe tartozó vadászgörények ivartalanítását ajánlott az ivarérésük idejére halasztani. A tenyészállatokat a tenyésztés végeztével mielőbb ajánlatos ivartalaníttatni. Emellett ajánlott mikrochipet is beültetni a vadászgörényekbe és regisztrálni a központi nyilvántartásban. 

vissza az elejéhez

 

Korai szocializáció és habituáció

 

A vadászgörény kölyköket a kutya- és a macskakölykökhöz hasonlóan ki kell tenni különböző szocializálni és környezeti ingereknek, vagyis 2-3 hetes koruktól egyre változatosabb körülményeket kell biztosítani a számukra, hogy később könnyebben beilleszkedjenek és komfortosan mozogjanak a különböző élő és élettelen környezeti tényezők között. A harmadik élethéttől rendszeresen kell simogatni és kézbe venni őket.

A legkedveltebb játékuk a verekedés és a harapás, amit eleinte az embereken is szorgalmasan gyakorolnak. Erről már a tenyésztőnek el kell kezdeni lenevelni őket. Ehhez elsősorban türelemre, nyugalomra és következetességre van szükség. Egyre többet kell játszani a kölykökkel és jutalmazni kell őket, amikor nem harapnak, illetve azonnal abba kell hagyni a játékot, amikor igen. Ezek, ha következetesen alkalmazzák, segítenek a harapásról való leszoktatásban.

A durva vagy hosszan tartó büntetéseknek azonban nincsen értelme, mert az előbbiek csak rontanak a kapcsolaton és késleltetik a leszoktatást, az utóbbiak pedig azért nem működnek, mert 1-2 perc után már egyetlen kölyök sem tudja, hogy miért is különítették el vagy büntetik más módon.

Foglalkozzon egyre többet a kölykökkel, vonja be a gondozásukba a családtagokat, és mutasson be idegeneket is. Használjon veszélytelen játékokat és egyéb eszközöket, fokozatosan tegye ki a kölyköket egyre több pozitív vagy semleges környezeti behatásoknak, mutassa be a tágabb világot. Feltétlenül ismertesse meg a kölyköket a szokásos háztartási zajokkal és gondozási beavatkozásokkal is. 

vissza az elejéhez

 

UGRÁS A KÖVETKEZŐ RÉSZHEZ

 

 VISSZA A NYITÓ OLDALRA

 

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
Mancsok Állatorvosi Rendelő

 

© MANCSOK, 2017.