Krisztinavárosi Mancsok Rendelő

Cím: 1013 Budapest, Roham u. 3.
Telefon: 1/201-0052
és 30/695-1797
Rendelési idő:
H - P: 10:00 -18:00
Sz: Zárva
V: 10:00-13:00

 

Újpesti Mancsok Rendelő

Cím: 1045 Budapest, Chinoin u. 4.
Telefon: 1/787-26371/3603270,
és 30/504-7012
Rendelési idő:
H - P: 09:00 - 20:00
Szo: 10:00-20:00
V: Zárva

 

A dominancia kezelése

A dominancia egy valóban létező, de napjainkban túldimenzionált probléma. Foglalkozni kell vele, mert rendkívül veszélyes, hiszen a családon belül jár harapásokkal, de nem ok arra, hogy féljünk a kutyánktól. A statisztikák alapján a kutya viselkedési problémái között az első helyen áll a családon belüli agresszió, vagyis az, hogy a kutya rámorog egy családtagra, vagy meg is harapja, mégis az ilyen támadások szerencsére ritkák és azok egy része köszönhető csupán a dominanciának. A dominanciára való hajlam a kutyák 5-6%-át érinti. Persze ez is sok. Gyakran nem ezért, hanem más okok következtében, így fájdalom (pl. fésülés vagy körömvágás során) miatt harap a kutya, máskor meg azért, mert félti az ételét, a tulajdonos ügyetlenül nyúlt bele egy verekedésbe, vagy megijesztjük az alvó állatot. A felügyelet nélkül bandában kóborolni engedett kutyák feléledő vadászösztöne is veszélyes. Ezek azonban más jellegű problémák. De ugyanakkor tény, hogy nem ritkán a dominancia áll a családon (falkán) belüli agresszív magatartás háttérben.

Dominanciára hajlamos kutyák esetén a probléma gyakran abból fakad, hogy a tulajdonos alávetettséget mutat, mert feltétel nélkül mindent megtesz a szeretett állat érdekében. Ez félreértéshez vezethet. A kutyák között ugyanis mindig abból lesz a főnök, aki irányít és akit követnek, ezért az állat úgy is értheti a tulajdonosa viselkedését, hogy át kell vennie a vezér szerepét. Ha ezt megteszi, máris komoly a probléma, mert mi sokkal nehezebben értjük meg a kutya parancsait, mint ő a mieinket. A kutya sokféleképpen jelzi ugyan az akaratát, de hiába merevedik meg, fut ki előttünk az ajtón, áll keresztbe előttünk, vagy foglalja el a kedvenc ülőhelyünket, miközben borzol és morog, mi gyakran nem fordítunk erre figyelmet. Ezért a főnökké tett kutya idővel megunja az engedetlenségünket és a falkavezér végső eszközével él, vagyis harap, hiszen figyelmen kívül hagytuk a parancsait, és nem marad más eszköze a nevelésünkre, mint az erőszak.

Nem érdemes idáig eljutni! A dominanciára való hajlam időben (legkésőbb az első morgásnál!) észrevéve általában eredményesen kezelhető. A domináns agresszió megelőzése céljából a viselkedéskutatók olyan megoldást javasolnak, ami a szereteten alapul és még akkor is működik, ha a kutya domináns, a tulajdonos pedig alávetett (szubmisszív) alkat. A módszer neve „semmi sincs ingyen technika". Ennek a lényege abban áll, hogy a tulajdonos és a családja semmit nem ad csak úgy a dominanciára hajlamos kutyának, amit az szeretne. Ez azt jelenti, hogy végül mindent megadnak neki, amire szüksége van, de előbb mindent feltételhez kötnek. Ezzel az érhető, hogy nem a kutya lesz a kezdeményező, hanem minden esetben az ember, vagyis a tulajdonos, a családtagjai és a többi együtt élő személy. Ezt úgy érjük el, hogy minden közös cselekvés (séta, játék, etetés stb.) előtt az összes érintett ültesse le a kutyát vagy adjon valamilyen más parancsot, amit a kutyának végre kell hajtania, ha sétálni, játszani, enni stb. szeretne. Vagyis össze kell kötni az együttműködést valamilyen előzetes feltétellel. Így mi mondjuk ki a végső szót, vagyis mi adjuk meg az engedélyt, tehát mi vagyunk a főnökök. Ezzel, ha minden együtt élő személy érti és folyamatosan gyakorolja a semmi sincs ingyen technikát, akkor fenntartható az irányítás és elkerülhető az, hogy kicsússzon a kezünkből a falkavezér szerepe. Ezt megértve válik érthetővé, hogy valójában nem az számít, hogy ki megy ki előbb az ajtón (a kutya gyorsabb nálunk, így a sok gyakorlás ellenére is általában megelőz minket), hanem az, hogy ki mondja meg azt, hogy kimegyünk. Ha ezt sikerül kézben tartani, akkor győztünk. Vagyis ha a kutya bármit kér, azt mi addig nem teljesítjük, amíg végre nem hajt egy parancsot. Ezután akár mehet előre is.

Ha így tesz mindenki, aki a kutyával együtt él, akkor az állat megérti, hogy nem ő a vezér, vagyis elfogadja felette állónak vagy legalább azonos rangúnak a családtagokat.

Ez a módszer minden kutyatartónak egyformán ajánlható, mert attól függetlenül sikeres, hogy milyen a családtagok személyisége, vagy milyen kutyát tartanak. A „semmi sincs ingyen” elv következetes érvényesítésével nem csak megelőzhető az arra hajlamos kutyák falkavezérré válása, de akkor is hasznos, ha már kialakult a probléma. Van azonban egy fontos választóvonal: he egy kutya a családtagokra morog, akkor elegendő az alapkiképzésen tanultakat felfrissíteni és kiterjedten alkalmazni a "semmi sincs ingyen" technikát. De ha a kutya már meg is harapott egy családtagot, akkor a problémát ennél sokkal komolyabban kell venni! Ha a kutya már harapott, és annak nem olyan nyilvánvaló okai vannak, mint a fájdalom (pl. körömvágáskor) vagy a véletlen (pl. jutalomfalat elvételekor vagy verekedésbe való beavatkozáskor), akkor ne kezdje el otthon kezelni, hanem vigye el előbb állatorvoshoz! Egyrészt számos betegség állhat a jelenség hátterében, vagy súlyosbíthatja azt, másrészt az első harapást könnyen követi a második, ami a kutyánál szokássá válik, az együtt élő személyeknél pedig félelemhez vezet. Ilyenkor szükség van egy tapasztalt szakember közreműködésére.

Ha bebizonyosodik, hogy a dominancia áll a hátterében, akkor annak súlyosságától függő tanácsot kapunk. Az enyhébb esetekben elegendő a viselkedésterápia, aminek az első lépése általában az, hogy két hétig az összes családtagnak szigorúan negligálnia kell a kutyát, vagyis úgy viselkedni, mintha az ott sem lenne. Ilyenkor a lehető legkevesebbet szabad csak foglalkozni vele, igyekezni kell rá sem nézni. Ha van lehetőség arra, hogy a kutyát bezárják egy elegendő mozgásteret biztosító, védett helyre két hétre, akkor érdemes megtenni. Ez ugyanis összezavarja. Két hét után az alapkiképzésen tanultak felfrissítésével és a „semmi sincs ingyen” technika következetes, életfogytiglan tartó alkalmazásával kell folytatni a kezelést, újraépíteni a kapcsolatot a kutyával. Egyes esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, amit az állatorvos határoz meg. Sok állatorvos továbbküldi a súlyosabb eseteket egy a viselkedés-terápiában jártasabb kollégához, mert a kutya harapásig fajuló agressziójának kezelése soha nem könnyű és nem minden esetben sikeres feladat. Vannak olyan kutyák is, amelyek gyógyíthatatlanok. Nekik a környezetváltás lehet az egyetlen esélyük.

A dominancia megelőzése csupán egyetlen példa arra, hogy miért kell megfelelően nevelni és kiképezni a kutyákat. Függetlenül attól, hogy kicsik vagy nagyok, bátrak vagy félénkek, megfelelő nevelésben és kiképzésben kell részesíteni őket, hogy együtt tudjunk működni és élni velük. Nélküle számos olyan kellemetlenséggel találkozhatunk nap mint nap, amit szeretnénk elkerülni. Egy neveletlen kutya számos módon teheti tönkre a hétköznapjainkat és a kapcsolatunkat a környezetben élőkkel.